Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

A gyám törvényes képviseleti joga. 595 nem szükséges, vagy tévesen állapítja meg, hogy a jogügylet a törvény szerint nem szorul jóváhagyására. V. ö. MT. 380., 382. §§. 385. §. Ha a gyám gyámoltja képviseletében oly szerződést, amelyhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, enélkül kötött meg, a szerződés érvényessége a gyámhatóság utólagos jóváhagyásától függ. A jóváhagyás a másik szerződő féllel szemben csak azzal válik hatályossá, ha a gyám vele közli. Ha a gyámolt időközben önjogúvá lett, saját jóváhagyása, ha pedig időközben meghalt, örökösének jóváhagyása pótolja a gyámhatóság jóváhagyását. V. ö. MT. 382. §. 2. bek. 386. §. A gyámmal szerződő felet a szerződés a jóváhagyás kérdésének függőben léte alatt is köti és attól egyoldalúan rendszerint el nem állhat; azonban megfelelő határidő megszabásával felhívhatja a gyámot, hogy a megszabott határidő alatt közölje vele a jóváhagyást. A határidő a felhívás vételétől számított két hónapnál rövidebb nem lehet. A jóváhagyást megtagadottnak kell tekinteni, ha a gyám a jóváhagyást az említett határidő alatt a vele szerződő féllel nem közli. Mindez áll akkor is, ha a gyámmal szerződő félnek kétsége van afelől, megadta-e a gyámhatóság a szerződés érvényességéhez szükséges jóváhagyást. V. ö. MT. 380., 382. §§. 387. §. Ha a szerződés alapján még egyik fél sem teljesített, a gyámmal szerződő fél a jóváhagyás közléséig határidő megszabása és előzetes felhívás nélkül elállhat a szerződéstől, kivéve ha a szerződés megkötésekor a jóváhagyás hiányéról tudomása volt. Az elállás csak akkor hatályos, ha elálló nyilatkoza38*