Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

,"590 Gyámság. i! Ily intézkedés akkor van helyén, ha attól lehet tartani, hogy a gyám nem gyakorolná a képviseletet a gyámolt érdekének megfelelően, különösen ha egyfelől a gyámolt, másfelől a gyám vagy a gyám által képviselt harmadik személy között vagy a gyámnak az előbbi §. 2. pontjában emiitett valamely hozzátartozója között jelentős érdekellentét van. A gyámhatóság ezt az intézkedését, ha indokoltnak látja, a jövőre nézve bármikor megváltoztathatja vagy hatályon kivül helyezheti. V. ö. MT. 377. §. V. ö. Gyt. 139. §. 379. §. A gyám gyámoltja képviseletében nem ajándékozhat, sem kezességet, sem általában idegen kötelezettségért felelősséget visszteher nélkül nem vállalhat, még a gyámhatóság jóváhagyásával sem. A szokásos alkalmi ajándékozás meg van engedve; amennyiben azonban meghaladja a rendes mértéket, érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. Ajándékozás: MT. 1448—1468. §§.; szokásos alkalmi ajándékozás: MT. 1457. §. Kezesség: MT. 1196—1217. §§. Gyámhatósági jóváhagyás: MT. 380—389. §§. V. ö. Gyt. 113. §. ut. bek.; Váltótörv. 1., 2. §§. 380. §. Azok az esetek, amelyekben a gyámoltat illető szerződések és egyéb jognyilatkozatok érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges — a törvényben külön meghatározott eseteken felül — a következők: 1. oly szerződés kötése ,amellyel a gyám gyámoltjának egész vagyonáról való rendelkezésre vállal kötelezettséget; 2. a gyámolt ingatlanának vagy ingatlant terhelő dologi jogának átruházása, terhelése vagy megszüntetése, valamint kötelezettség vállalása ily rendelkezésre; »