Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

A gyám tiszte a gyámolt személye tekintetében. 581 Ellenőrző gyám: MT. 340. §. V. ö. Gyt. 79—82. §§. 2. A gyám tiszte a gyámolt személye tekintetében. 355. §. A gyámolt személyének gondviselése tekintetében a gyámnak, amennyiben a gondviselés hatáskörébe tartozik, ugyanazok a jogai és kötelességei, mint a szülőnek (277—280. §.), hacsak a törvény mást nem rendel. V. ö. MT. 277—280., 356—360. §§. 356. §. Ha a gyámolt szülője életben van, a gyám csa kokkor veheti el a gyámoltat szülőjének gondviselése alól, amikor a szülőt a gondviselés joga meg nem illeti. Ha a gyámnevezésre jogosult szülő gyermekének gondviselése vagy nevelésének módja felől végintézkedéssel rendelkezett, a gyámnak ezt csak annyiban szabad figyelmen kivül hagyja, amennyiben a gyámhatóság a szülő rendelkezésének teljesítését a kiskorú érdekével ellenkezőnek találja és mellőzését megengedi. Mikor nem illeti meg a szülőt a gondviselés joga: MT. 283— 287. §§. Gyámnevezésre jogosult szülő: MT. 266. §. 357. §. Ha a gyámoltat nagyszülője kívánja magához venni és nevelni, a gyám e kívánság teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha gyámoltja érdekével ellenkeznék, vagy ha gyámul kirendelése törvényes elsőbbsége alapján történt. Véleménykülönbség esetében vagy ha több nagyszülőnek van ilyen kívánsága, a gyámhatóság dönt. A nagyszülőnek ily kívánságát nem lehet figyelembe venni, ha a törvény szerint gyámságot nem viselhetne vagy nem volna szabad őt gyámul kirendelni, vagy ha kívánsága az előbbi §. szerint figyelembe veendő szülői rendelkezéssel ellenkezik. A nagyszülőre, aki a gyámoltat e §. alapján magához vette és neveli, a gyámolt gondviselése tekintetében