Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

36 Házassági jog. férjhez nem megy, akkor a telkén többé nincs helye. Azonban a szülőknek eme nyilatkozata, figyelemmel felperes életviszonyaira és arra is, hogy felperes a házasság megkötése érvényesítésére eléggé fejlett korú volt, oly mérvű fenyegetéseknek nem tekinthetők, hogy az azok folytán keletkezett félelem felperest kényszerhelyzetbe hozta volna és pedig annál kevésbbé, mert az atya azt is állította, hogy felperes eleinte szomorkodott, de biztató szavukra azután beleegyezett abba, hogy alpereshez férjhez megy és hogy leányát egyébként a férjhezmenetelre nem erőszakolta. (C. 98. nov. 2. 4423. M. 16.231) Az anya 16 éves korát még el nem ért leányát nemcsak kitagadásával fenyegette az esetre, ha alpereshez nem megy nőül, hanem zárva is tartotta és a jelzett esetre további zárva tartással is fenyegette. Minthogy ez a körülmény a leány ellenállásának megtörésére alkalmasnak s így alapos félelmet keltőnek is fogadható el, hogy azt nemcsak a házasságkötésre, hanem saját beismerése szerint, előzően az alperes előtt tett arra a kijelentésre nézve is kényszerhelyzetbe hozta, hogy az alperest szereti és hozzá nőül menni hajlandó, a házasság érvénytelennek mondatott ki. (8886/1902., Dt. 3. f. XXII. 35.) 54. §. Megtámadható a házasság tévedés miatt: a) ha az egyik házasfél egyáltalán nem akart házasságot kötni és nem tudta, hogy kijelentésével házasságot köt; b) ha az egyik házasfél mással kötött házasságot, mint akivel akart és nem tudta, hogy a személy más; cj ha az egyik házasfél már a házasság kötésekor állandóan képtelen volt a házassági tartozás teljesítésére és a másik házasfél ezt nem tudta, sem a körülményekből nem következtethette; c/j ha az egyik házasfél a 79. §-ban vagy a 80. §. d) pontjában említett büntetésre volt ítélve és a másik házasfél ezt nem tudta és utóbbi esetben egyszersmind alaposan feltehető, hogy ezt tudva, a házasságot meg nem kötötte volna; e) ha a nő a házasság megkötésekor mástól házasságon kivül teherbe volt ejtve és ezt a férj a házasság megkötésekor nem tudta; f) ha a holtnaknyilvánított házastárs az uj házasság megkötése után jelentkezik és az uj házastársak a házasság megkötésekor nem tudták, hogy a holttányilvnított életben van.