Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

30 Házassági jog. akkor lehet semmisnek tekinteni, ha semmiségi perben an­nak lett nyilvánítva. A semmis házasságot megszűnése vagy semmissé nyil­vánítása után, úgy kell tekinteni, mintha meg sem kötöt­ték volna. Ezért a semmisséget kimondó ítélet ellen perújítás kizárva: Pp. 682. §. V. ö. 73., 74., 88. §§. V. ö. MT. 972., 973.. 1010. s k. §§.; gyermek fölötti gond­viselés: MT. 285. §. A bemutatott iratokból az, hogy a nevezett felek a házas­ságkötés időpontjában mely vallást követtek, meg nem állapít­ható. Feltéve azonban, hogy a házasságkötés alkalmával a férfi csakugyan róm. kath. vallású, a nő pedig izraelita vallású ma­gyar állampolgár volt: 1894-ben egymással érvényes házasságot nem köthettek. Ebből következik, hogy a cultus disparitas bontó akadálya dacára kötött, de a férfi elhalálozása folytán időköz­ben megszűnt eme házasságot az 1894. évi XXXI. t.-c, 46. §-ának második bekezdése értelmében úgy kellene tekinteni, mintha meg sem kötötték volna. Ámde az idézett törvénycikk 138. §-ának második bekezdése értelmében, mely a jelen esetben is alkalma­zást nyer, a szóbanforgó házasságot csak az esetben lehetne feltétlenül semmisnek tekinteni, ha a cultus disparitas akadálya is feltétlenül oly akadálynak lenne tekinthető, mely alól a ko­rábbi jogszabályok szerint felmentésnek nem volt helye. Mivel azonban a cultus disparitas akadályának eme jellege feltétlenül el nem ismerhető: a G. Ferenc és S. Berta magyar állampolgá­rok között 1904. évi június hó 3-án állítólag cultus disparitas mellett kötött és a férfi halála folytán időközben megszűnt há­zasság az 1894. évi XXXI. t.-c. 138. §-a és 46. §-ának második bekezdése értelmében feltétlenül semmisnek nem tekinthető és ezért a hátramaradt nő ujabban kötendő házasságának kihirde­tése és anyakönyvezése alkalmával özvegynek és nem hajadon­nak tüntetendő fel. (Bm. 1899. jan. 9. 1240., A. K. 1899. 7.) 47. §. Semmisségi per indítására jogosítva vannak: a házasfelek, a kir. ügyész és az, aki kimutatja, hogy a há­zasság semmiségétől valamely jogi érdeke függ. Ily per indítására jogosítva vannak különösen: a) a korábbi házastárs a véle előbb kötött házasság okából, mig ez a házasság meg nem szűnt; b) a későbbi házastárs, ha saját házasságának érvénye a korábbi házasság semmiségétől függ;

Next

/
Thumbnails
Contents