Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

30 Házassági jog. akkor lehet semmisnek tekinteni, ha semmiségi perben annak lett nyilvánítva. A semmis házasságot megszűnése vagy semmissé nyilvánítása után, úgy kell tekinteni, mintha meg sem kötötték volna. Ezért a semmisséget kimondó ítélet ellen perújítás kizárva: Pp. 682. §. V. ö. 73., 74., 88. §§. V. ö. MT. 972., 973.. 1010. s k. §§.; gyermek fölötti gondviselés: MT. 285. §. A bemutatott iratokból az, hogy a nevezett felek a házasságkötés időpontjában mely vallást követtek, meg nem állapítható. Feltéve azonban, hogy a házasságkötés alkalmával a férfi csakugyan róm. kath. vallású, a nő pedig izraelita vallású magyar állampolgár volt: 1894-ben egymással érvényes házasságot nem köthettek. Ebből következik, hogy a cultus disparitas bontó akadálya dacára kötött, de a férfi elhalálozása folytán időközben megszűnt eme házasságot az 1894. évi XXXI. t.-c, 46. §-ának második bekezdése értelmében úgy kellene tekinteni, mintha meg sem kötötték volna. Ámde az idézett törvénycikk 138. §-ának második bekezdése értelmében, mely a jelen esetben is alkalmazást nyer, a szóbanforgó házasságot csak az esetben lehetne feltétlenül semmisnek tekinteni, ha a cultus disparitas akadálya is feltétlenül oly akadálynak lenne tekinthető, mely alól a korábbi jogszabályok szerint felmentésnek nem volt helye. Mivel azonban a cultus disparitas akadályának eme jellege feltétlenül el nem ismerhető: a G. Ferenc és S. Berta magyar állampolgárok között 1904. évi június hó 3-án állítólag cultus disparitas mellett kötött és a férfi halála folytán időközben megszűnt házasság az 1894. évi XXXI. t.-c. 138. §-a és 46. §-ának második bekezdése értelmében feltétlenül semmisnek nem tekinthető és ezért a hátramaradt nő ujabban kötendő házasságának kihirdetése és anyakönyvezése alkalmával özvegynek és nem hajadonnak tüntetendő fel. (Bm. 1899. jan. 9. 1240., A. K. 1899. 7.) 47. §. Semmisségi per indítására jogosítva vannak: a házasfelek, a kir. ügyész és az, aki kimutatja, hogy a házasság semmiségétől valamely jogi érdeke függ. Ily per indítására jogosítva vannak különösen: a) a korábbi házastárs a véle előbb kötött házasság okából, mig ez a házasság meg nem szűnt; b) a későbbi házastárs, ha saját házasságának érvénye a korábbi házasság semmiségétől függ;