Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

A házasság megkötése. 23 újból megkötni. Az újból megkötött házasság anyakönyvezésénél célszerű a megjegyzés rovatban kitüntetni, hogy a felek a megjelölendő anyakönyvi lapszámnak tanúsága szerint egymással már korábban házasságot kötöttek, e házasság érvényessége ellen azonban nyomós kételyek merültek fel. A korábbi házasságkötésről szóló bejegyzés törlése iránt csupán abból az okból, mert a felek ujabb házasságot kötöttek egymással, nem kell kiigazítási eljárást indítani. E bejegyzés ugyanis a való tényállásnak megfelel és a felekre nézve jogilag fontos tényt tanúsít különösen abban az esetben, ha a korábbi házasság a bíróság által esetleg érvényesnek ítéltetik. Semmi esetre sem lehetne a korábbi házasságra vonatkozó bejegyzést abból a felfogásból kiindulva törölni, hogy a házasságkötés érvénytelen, mert az érvénytelenség csak házassági perben hozott bírói Ítélet alapján jegyezhető be az anyakönyvbe és akkor is nem mint kiigazítás, hanem mint utólagos bejegyzés. (Bm. 1896. okt. 3-án 85.751. sz. A. K. 1896. 42. és Bm. 1896. évi 98. 515. sz. B. K. 1897. 2,) 33. §. Az előző §. szerint illetékes anyakönyvvezető a házasulok kérelmére egy másik anyakönyvvezetőt felhatalmazhat a házasságkötésnél való közreműködésre. V. ö. 1894: XXXIII. t.-c. 10., 48., 58., 66. §§. Ha a főispán valamely polgári tisztviselőt a házasságkötésnél való közreműködésre felhatalmaz, ez eljárni köteles épp úgy, mint a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben. Ellenkező esetben ugyanazon elbánás alá esik, mint aki törvényes kötelességének teljesítését megtagadja. (Bm. 1895. évi 83.386. sz. A. K. 1895. 3. sz.) Főispáni engedély alapján a házasságkötésnél közreműködő alispán vagy főszolgabíró illetékességét nem az a körülmény állapítja meg, hogy a házasulok az alispáni vagy szolgabírói területi hatóság alá tartozzanak, hanem az, hogy az alispán, illetőleg a főszolgabírói hatósági területén legyen az illetékes vagy a felhatalmazott anyakönyvvezető székhelye, aki helyett az alispán vagy főszolgabíró mint polgári tisztviselő eljár. Ennek szükségszerű folyománya, hogy sem a törvényhatósági joggal felruházott városban hivatali székhelyét tartó alispán e városok anyakönywezetője helyett, sem pedig a törvényhatósági joggal felruházott vagy rendezett tanácsú városban hivatali székhelyét tartó főszolgabíró, e városok anyakönyvvezetője helyett, a házasságkötésnél közre nem működhetik, mert az ilyen városi anyakönywezetőknek székhelye nincsen az alispán, illetőleg a főszolgabíró kerületében. Ami pedig a kérdésnek a közreműködés helyére vonatkozó részét illeti, tekintve, hogy az alispán és főszolgabíró a fennálló törvények szerint a hivatalos hatáskörébe utalt cselekvényeket rendszerint hivatali székhelyén teljesíti, tekintve továbbá, hogy az 1894: XXXI. t.-c. e tekintetben ellenkező rendelkezést nem foglal magában; kétség-