Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

Tiltó akadályok. Ha egy atyának első nejétől született fia ugyanazon atya második nejének első férjétől származott leányával akar házasságra lépni, vagyis midőn a házasulok egyik szülője sem közös, ez a mostohatestvéri viszony nem képez házassági akadályt. (Bm. 1897. febr. 18. 15.782. sz. A. K. 1897. 16.) Mostoha testvérek közt, kiknek egyik szülője sem közös, nincs vérrokonságból eredő házassági akadály. (Bm. 1897. febr. 18. 15782.) 12. §. Nem köthet uj házasságot az, kinek korábbi házassága meg nem szűnt vagy érvénytelenné nyilvánítva nincs. Ha a korábbi házasság semmis, a 21. §., holttányilvánítás esetében pedig a 73. és 74. §-ok rendelkezése irányadó. V. ö. 21., 24., 44., 46., 50., 109—111., 124., 147. §§. 13. §. Nem köthetnek egymással házasságot azok, akik közül egyik, a másikkal egyetértve, saját házastársának vagy a másik házastársának élete ellen tört. V. ö. 23. 44., 45., 109., 111., 124., 147. §§. 14. §. Tilos házasságot kötni annak, aki ellen elmebetegség vagy jelekkel megértést is gátló siketnémaság okából indított gondnokság alá helyezési eljárás van folyamatban, ha a) részére a gyámhatóság ideiglenes gondnokot rendelt; vagy b) ellene zárlat elrendeltetett; vagy c) a gondnokság alá helyezés még nem jogerős Ítélettel ki van mondva. V. ö. 15., 110., 122., 124., 127., 147. §§. V. ö. MT. 18., 19. §§. 15. §. Tilos házasságot kötni a gondnok beleegyezése nélkül annak, aki mint gyengeelméjü vagy magát jelekkel megértetni tudó siketnéma, gondnokság alatt áll. A 8. §. utolsó bekezdése és a 10. §. megfelelően alkalmazandó. V. ö. 14., 110., 122., 124., 147. §§. , V. ö. MT. 18. §. <fSfi 16. §. Tilos házasságot kötjáL, j^iz^tóp belegyezése