Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

Bontó akadályok. 9 képviselője nem a jogosult szülő, szükséges még ennek beleegyezése, szülő nem létében pedig a gyámhatóság jó­váhagyása. Nem szükséges e jóváhagyás, ha a törvényes képviselő a kiskorúnak nagyatyja, Ha a törvényes képviselő vagy a szülő a beleegye­zést nem adja meg, ezt a gyámhatóság beleegyezése pó­tolja. V. ö. 16., 44., 52., 56—59., 61., 64., 65., 69., 127., 129., 130. §§.; 1877: XX. t.-c, alább; 1894: XXXIII. t.-c. 50. §. 2. bek. V. ö. MT. 16. §. Ad „beleegyezés": v. ö. MT. 948., 995. §§. Az u. n. tanácsköztársaság idejében 18. évét betöltött kis­korú által kötött házasság tekintetében v. ö. a törvénykezés ideiglenes szabályozásáról szóló 4038/1919. M. E. sz. rend. 5. §. A házassághoz szükséges gyámhatósági beleegyezést meg­tagadó árvaszéki határozat ellen a közigazgatási bizottság gyám­ügvi fellebbvitei küldöttségéhez való fellebbezésnek van helye. (Bm. 1896. febr. 23-án. 14.314. sz. A. K. 1896. 13.) A házasságkötéshez szükséges gyámhatósági beleegyezés-, illetőleg jóváhagyásról. A kir. igazságügyminiszternek alkalma volt kijelenteni, hogy egy konkrét esetben eljárt árvaszék figyel­meztetendő lenne arra a különbségre, mely a házasságkötés te­kintetében a gyámhatósági beleegyezés és a gyámhatósági jóvá­hagyás között az 1894: XXXI, t.-c. 8. és 16. §-aihoz, valamint az 1895, évi 27.243. IM. sz. házassági utasítás 8. és 11. §-aihoz képest fennforog. Gyámhatósági beleegyezésnek ugyanis, tekin­tet nélkül a kiskorú házasuló éveinek számára, akkor lehet helye, ha a törvényes képviselő vagy a beleegyezésre jogosult szülő a beleegyezést nem adja meg. Ellenben gyámhatósági jóvá­hagyásnak akkor lehet helye, ha a házasuló még 20 éven alól van és beleegyezésre jogosult szülője nem létezik, a törvényes képviselő pedig nem nagyatyja a házasulónak. Nincsen tehát helye gyámhatósági jóváhagyásnak, ha törvényes képviselő nem létezik, mert ilyenkor a kiskorú részére, tekintet nélkül évei­nek számára, törvényes képviselőt kell kirendelni, akinek bele­egyezését, ha meg nem adatnék, a gyámhatóság beleegyezése pótolhatja. (18.966. IM. 1896.) 9. §. Beleegyezésre jogosult szülő az atya, ha atya nincs vagy a gyermek törvénytelen, az anya. Ha a szülők ágytól és asztaltól el vannak választva, vagy házasságuk felbontatott, a gondviselés alatt álló gyermekekre nézve az anya, és ha ezt nemlétezőnek kell tekinteni, az atya jogosult a beleegyezésre.

Next

/
Thumbnails
Contents