Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

88 Házassági jog. Budapesti tábla: Miután egy férjes nőnek nemcsak erkölcsi, de a házastárs iránti kötelessége főleg abban áll, hogy erkölcsös voltát és a tiszta életét gyanúba ne keverje, az az életmód, mely e gyanút előidézi és huzamos időn át fenntartja, a 80. §. a) pontja alá eső kötelességsértést képez. — Curia: Hhagyja. (96. jul. 1. 3189. M. 12,667.) Az a körülmény, hogy felperes (orvos) rendes bontó keresetet adott be, melyben kijelenti, hogy férfiúi önérzete és becsülete tiltakozik az ellen, hogy hitvestársi és anyai kötelességeit dacosan megvető nővel további házassági kötelékben megmaradjon, egybevetve a kereset egész tartalmával, nem hagy fent kétséget az iránt, hogy felperes keresetét a házastársi együttélésnek alperes által történt jogos ok nélküli megszakítására és alperesnek az együttélés megszűnte után tanúsított magaviseletére s ezek által alperes részéről a házassági kötelesség szándékos és súlyos megsértésére és tehát tényleg a H. T. 80. §. a) pontjára alapította. Ezt előrebocsátva és tekintve, hogy alperes azt az állítását, hogy felperes szolgáltatott okot arra, hogy alperes a közös lakásból eltávozzék, a per során nem igazolta, mert azt, hogy felperes vele durván bánt, hogy folyton ok nélkül szidalmakkal illette s hogy egy kofa-leánnyal találkozásai voltak, a kihallgatott alperesi tanuk közül egyik sem bizonyította: az a körülmény pedig, hogy felperes olykor későn este tért vissza lakásukra, az elhagyásra nézve jogos okul el nem fogadható és tekintve, hogy a tanuk vallomásával beigazoltatott, hogy most nevezett tanuk alperest arról az elhatározásáról, hogy férjét elhagyja, lebeszélni akarván, alperes előttük kijelentette, hogy férjével többé együttélni nem akar; tekintve, hogy alperes beismerésével és K. T. azzal megegyező vallomásával be van bizonyítva, hogy férjétől való távozása óta alperes egy tejcsarnokban pénztárosi teendőket végez és tehát oly foglalkozást üz, amely férje társadalmi állásával össze nem egyeztethető és tekintve, hogy alperesnek ezek a tényei együttvéve, egymással kapcsolatban, a házastársi kötelesség szándékos és súlyos megsértését megállapítják; tekintve végül, hogy a per összes adataínak és a peres felek egyéniségének figyelembe vétele azt mutatja, hogy a házassági viszony annyira fel van dúlva, hogy felperesre nézve a további életközösség elviselhetetlenné vált; ezeknél fogva a peres felek házasságát alperes hibájából a H. T. 80. §. a) pontja alapján felbontani s alperest a 85. §. értelmében vétkesnek kimondani kellett. (C. 98. dec. 30. 6904. M. 16.259.) Felbontatott a házasság, mert a nő társadalmi állásával és vagyoni viszonyaival arányban nem álló fényűző pazar módon öltözködött, könnyelműen vásárolt össze sok mindenféle árut, ezek vételárát nem fizette, annyira, hogy a kereskedők, akiknél vásárolt, csak férje, a felperes írásbeli engedélyére vagy készpénzfizetés ellenében adtak neki árut. Ez a vásárlási szenvedélye oly fokú volt, hogy alkalmas volt arra, mikép férjét, aki