Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. I. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

64 Bevezető szabályok. a bennük szabályozott jogviszonyokban . . . azokat kelL továbbra ís alkalmazni. Kelt Budapesten, 1926. évi november hó 4-én. 4. A kir. bíróságok gyakorlata. HK. 11. R. 6. c. 11. §. Harmadszor pedig és utoljára ez a mi szokásunk az ország rendes bíráinak ismételt, sőt több Ízben egy és ugyanazon renddel, módon és eljárással hozott és alkotott s törvény végrehajtással is megerősített Ítéleteiből és itéiő leveleiből származott. 1912: LIV. t.-c. (Ppé.) Negyedik cim. A kir. Kúria döntvényei. 70. §.: Az igazságszolgáltatás egyöntetűségének megóvása végett a vitás elvi kérdést a kir. Kúriának erre a célra alakított tanácsa (jogegységi tanács) dönti el: 1. ha a kir. Kúria valamelyik tanácsa elvi kérdésben el kiván térni a kir. Kúriának ugyanazt az elvi kérdést eldöntő oly határozatától, mely a hivatalos gyűjteménybe (78. §.) fel van véve; 2. ha a kir. Kúria ellentétes elvi alapon nyugvó határozatokat hozott, vagy ha a kir. itéltőtáblák, a kir. törvényszékek, vagy a kir. járásbíróságok elvi kérdésben ellentétes gyakorlatot folytatnak, és a kir. Kúria elnöke vagy az igazságügyminiszíer a vitás elvi kérdés egyöntetű eldöntésének biztosítását jövőre szükségesnek tartja. A kir. Kúrián ily elvi kérdések eldöntésére évenként négy tanácsot kell alakítani, még pedig: közpolgári ügyekben, telekkönyvi, úrbéri és birtokrendezési ügyekben, váltó-, kereskedelmi és csődügyekben, bűnvádi ügyekben. Mindegyik tanács a kir. Kúria elnökének, másodelnökének vagy helyettesüknek elnökelete alatt — az elnökön kívül — tiz tagból áll. Tagjai a kir. Kúria tanácselnökei közül és birái közül azok, akiket a kir. Kúria elnöke, a másodelnök, a tanácselnökök és a tanácsvezetők előzetes meghallgatásával az illető tanácsba beoszt. A tanácsokba a szükséghez képest ugyanily módon póttagok is beoszthatok.