Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. I. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

56 Bevezető szabályok. ságra nem lépés. 5. §. Másodszor szükséges, hogy idősült legyen, azaz: kellő időn át tartson és az elévülésre megkívánt időnek folyása alatt megerősödjék. De ez csak az egyházi jogra nézve áll, és még e szerint is csak akkor szükséges ez, ha a tételes joggal ellenkezik. A polgári jog szerint pedig, a szokás alakulására elég egy évtized, vagyis tiz évnek a lefolyása, még abban az esetben is, ha az a polgári joggal ellenkezik. Ha pedig a szokás a zegyházzal ellenkeznék, akkor annak negyven évig kell tartania. Ha azonban a szokás a törvény hiányában keletkeznék, akkor az egyházjog szerint is egy évtized elégnek látszik. Enek a tiz évi időnek folyása pedig a népnek első cselekvésétől kezdődik. 6. §. A mit pedig a polgári jogra nézve mondék, hogy tiz esztendő minden különbség nélkül elégséges, ezt úgy értsd, hogy ha a szokás nem olyan dolgokra nézve keletekzik, a melyek a legfőbb hatalom jeléül, a fejedelemnek van fentartva. Mert akkor szokás csak oly hosszú idő lefolyása után keletkezhetnék, melynek kezdete az emberi emlékezetet túlhaladja. 7. §. Harmadszor: a tudósok közös vélekedése szerint szükséges a cselekvés ismétlődése. Mond mégis, hogy az ismételt cselekvés magában a szokás keletkezésére nem szükéges, hanem mivel a gyakorlatból ismerhető fel a nép megegyezése, a melyet többnyire egyetlen egy cselekvésből ki nem vehetünk. A cselekvések ismétlődése tehát úgy jelentkezik, mint ok, a szokás pedig, mint okozat. Szükséges pedig annyi és olyan nyilvánvaló cselekvés, hogy az a népnek minden valószínűség szerint tudására jutott legyen, mindazonáltal a szokást nem a cselekvés, hanem a népnek hallgatólagos megegyezése hozza létre. Innét, a hol csak a hozzávetésekből kivehetjük a nép hallgatólagos megegyezését, ott nem törődünk többé a cselekvések ismétlődésével. Sőt néha egyetlen egy cselekvésből is eredhet szokás, ha ennek folytonosan ható oka, és a szokás keletkezésére megkívánt időtartama megvan, mint például, ha valakinek az országúton hídja van, vagy más efféle. Hk. Előbesz. 11. cím. Miben különbözik a törvény a szokástól és a szokásnak hármas ereiéről. A törvény pedig háromféleképen különbözik a szokástól. Először: mint a hallgatólagos a nyíltan kifejezettől. 1. §. Másodszor: mint a feljegyzett és fel nem jegyzett, habár ez nem lényeges különbség. Mert a fejedelem törvénye, ha leirva nem volna is, azért törvény maradna. És ha a szokás írásban foglaltatnék, azért mégis csak szokás volna; mint például: a hűbéri szokások, a melyeket irásba foglaltak. 2. §. Harmadszor: mint pillanatnyi és az egymásra következő; minthogy a szokás nem rögtön keletkezik. Mert a hallgatólagos dolgok lassúbb lépéssel haladnak, mint a nyíltan kifejezettek. És mert az, a mi hozzávetésből ered, nem annyira bizonyos, mint a határozottan kifejezett. Épen azért a szokást a nép tulajdonképen be sem hozhatja rögtönösen, hanem csak idő folytán. 3. §. A szokásnak pedig hármas ereje van. Tudniillik