Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. I. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

Magánjog forrásai. Törvény. 41 tartatjuk." Az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1920: I. t.-c. meghozatala óta a törvények Magyarország kormányzójának aláirásával a következő záradékot tüntetik fel: ,,E törvénycikk kihirdetését ezennel elrendelem, e törvénycikket, mint a nemzet akaratát, mind magam megtartom, mind másokkal is megtartatom". C: A magyar alkotmányos államforma, mint történelmi fejlemény és élő valóság az u. n. tanácsköztársaság fennállása alatt csupán szünetelt, de nem pusztult el; ehhez képest a magyar alkotmányos államformát a büntetőjogi védelem abból az időből is megilleti. (1886/1920. sz. B. Dt. XIII. 36. sz.) C: Az alkotmányosság helyreállításáról és az állami iöhatalom ideiglenes rendezéséről szóló 1920: I. t.-c. bevezetése, valamint 1. és 13. §-a szentesítő akaratnyilvánítás abban a tekintetben, hogy a nemzetgyűlési választások alkotmányos jogszerűséggel készíttettek elő és vitettek végbe, továbbá, hogy az ez irányban kiadott törvénypótló rendeletek mindennemű vonatkozásukban alkotmányos jogérvénnyel bírnak úgy, mintha azokat eredetileg is alkotmányos kormány törvényes jogkörében bocsátotta volna ki. II. Azok a rendeletek, amelyeket az u. n. tanácsköztársaság megbukása után az ország ügyeinek vezetésére vállalkozott ideiglenes kormány az alkotmányos élet és a jogfolytonosság helyreállítására való törekvéséből kifolyóan a nemzetgyűlés tagjainak választására vonatkozólag kiadott és amelyek szerint a szavazás kötelező, e közérdekű honpolgári kötelesség teljesítésének szándékos elmulasztását nem nyilvánítják bűncselekménynek, hanem csupán rendbüntetéssel és az eset természetének megfelelő más joghátránnyal sújtják azokat, akik a kötelező szavazás parancsát megszegik. (1793/ 1920. sz. B. Dt. XIII. 35. sz.) C: Az úgynevezett népköztársaság szervei által kibocsátott rendelkezéseknek az 1920: I. t.-c. 9. §-ában megállapított érvénytelensége nem érinti azon ügyletek hatályosságát, amelyeket a felek az említett rendelkezéseknek érvényében bizva, ezek alkalmazásának idejében kötöttek. (262/1921. M. Tára III. 19. sz.) Az országgyűlések és a nemzetgyűlések törvényeit a magyar állam akarata gyanánt összehasonlító rangsorszerü bírálat nélkül feltétlenül kell megtartani és alkalmazni (C. 1922. szent. 12. B, I. 3223/1922. sz., B. Dt. XVI. 1). A törvény az állam akaratának kifejezője és tekintélyének biztosítása. Aki a törvényt becsmérli vagy megveti, az az állam tekintélyét, vagyis magát a magyar államot is becsmérli és megveti (C. 1926. szept. 14. B. I. 3230/1925. sz., B. Dt. XIX. 80.). Szentesített törvények uralmát forradalmi intézkedések meg nem szüntethetik, azok foganatbavételét csak erőszakkal gátolhatják Forradalmi erőszak ideig-óráig a közhatóságokat is le-