Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. I. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

36 Bevezető szabályok. mai jogot értjük, a mint a görögöknél a költő név alatt Homerusra, a latinoknál Vergiliusra gondolunk. És a szentírásban, apostol alatt, ha más név nincs kitéve, Szent Pált értjük. Hk. Előbeszéd 3. cim. Miben különböznek egymástól a természeti jog, a nemzetek joga és a polgári jog? Tudnunk kell tehát, hogy a természeti jog háromféleképen különbözik a többi jogoktól. Először: eredetére; mert a természeti teremtéssel egyszerre kezdődött. Másodszor: méltóságra nézve; mivel a természeti jogot, melyet egyedül isten rendelt, minden nemzet egyaránt követi és változatlan; egyéb jogok pedig, a melyeket a nép, vagy polgári társaság rendelt magának, vagy ellenkező szokás keletkezése vagy más, jobb, későbben alkotott ellenkező törvény hozása következtében gyakran változnak. Harmadszor: kiterjedésére; mivel a természeti jog szerint minden dolog közös, ellenben a nemzetek joga vagy a polgári jog szerint: ez az enyém, az a tied. 1, §. Egyébiránt minden nép, a mely törvényekkel vagy szokásokkal él és ezeknek uralma alatt áll, részint saját, részint pedig a minden emberrel közös joggal él. Mert azok, a kiknek nem közös, hanem csakis saját joguk van, a mit maguknak saját jogként alkotnak, azt polgári jognak nevezik. Azt pedig, a mely minden nemzetnél közösen fennáll, nemzetek jogának mondjuk. A21 érvényes magyar magánjc;:; forrásai és faatálywkaak, területe. A mai magyar magánjognak forrásai: 1. Az alkotmányos alakban meghozott és kihirdetett törvények.1) 2. A törvény alapján keletkezett és kihirdetett királyi és miniszteri rendeletek, melyekhez számíthatjuk a korábbi kiváltságos területek külön jogát: továbbá a törvényhatóságoknak és a községeknek önkormányzatuk körében hozott és a kormánv által jóváhagyott szabályrendeletei. 3. A törvényszerű szokás, melyhez számíthatjuk hazánkban Werbőczy Hármaskönyvét, úgyszintén az 1849—1861. években fennállott kormány által kiboesájtott és érvényükben ideiglenesen meghagyott jogszabályokat, továbbá az országbírói értekezlet által javaslatba hozott ideiglenes törvénykezési szabályokat stb. 4. A felsőbíróságok gyakorlata. 5. A kiváltságok. 1. A törvény, Hk. Előbeszéd. 6. cim. A törvény meghatározásairól és ennek kellékeiről. Mivel föntebb azt modntuk, hogy minden jog vagy törvényekből, vagy szokásokból, azaz: irt vagy nem irt jog') A nemzetközi szerződéseket és egyezményeket 1. alább 102. s k^ 11. 8 Függelékben.