Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. I. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

Jóhiszeműség. 2tí korolni, vagyis, hogy a joggal visszaélni nincs megengedve, az Ítélettel megállapított jogra vonatkozóan sem lehet kizárva. (C. P. V. 1613/1924. sz„ Mj. Dt. XVII. 58. sz.) 3. §. Amennyiben a törvény valamely cselekmény jogi hatását a cselekvő személy jóhiszeműségétől teszi függővé, a jóhiszeműséget vélelmezni kell. V. ö. a dologi jog körében: M. T. 467., 468., 482., 483., 484., 489., 491., 549. §§., 558. §. 2. bek., 563., 566., 593., 594., 595., 597. §§., 598. §. 2. bek., 603. §., 604. §. 2. bek., 616. %. stb.; K. T. 299., 300. §§. A kötelmi jog körében pi.: A szolgáltatás gazdaságilag lehetetlenné válásához nem szükséges, hogy a szolgáltatás a teljesítésre különben kötelezettnek nagyobbmérvü gazdasági romlásával járjon, hanem elegendő, ha a szolgáltatás értéke és a viszonérték között feltűnő és a íorgalomnak a jóhiszeműségben és bizalomban álló tisztességével s a méltányossággal már össze nem egyeztethető aránytalanság van. (C. P. V. 449/1921., P. VI. 484/1921., P. III. 1544/1921. sz., Mj. Dt. XIV. 40. sz. V. ö. Mj. Dt. XIII. 5., 35., 36., XII. 40., 125., 126., 149. sz. is. A szolgáltatásnak időközben beállott elértéktelenedésének joghátránya a nyilván rosszhiszemű fizetési késedelem folyományaként az adóst terheli. (C. P. VI. 5504/1922. sz., Mj. Dt. XVI. 96. sz.) A peres fél, ki ellenfelének megkárosítására irányuló magatartást tanúsít s a tartozás teljesítését a lejáratkor indokolatlanul megtagadja, vagy a perben rosszhiszeműen védekezik, felelős azért a kárért, amelyet pernyertes ellenfele, a gazdasági viszonyok rosszabbodása következtében, a pénz vásárlóerejének csökkenése által szenvedett. (C. P. VI. 6767/1922., Mj. Dt. XVI. 120. sz.) 4. §. Ahol a törvény a bíróság belátására, az eset körülményeinek vagy fontos oknak méltatására utal, a bíróság méltányosság szerint határoz A magánalkalmazottak nyugdíjának, özvegyeik és árváik ellátási járandóságának átértékeléséről szóló 1926: XVI. t.-c. 11. §. 4. bek.: A járandóság átértékelt összegének biróí megállapításában minden körülményt méltányosan figyelembe kell venni. Figyelembe kell venni különösen mind a két félnek, főképen az adósnak a vagyoni