Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. I. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

18 Bevezető szaDaiyoK. ben netalán fenforgó különféle súlyosító körülményekre, amilyenek különösen azok, amelyeket a 2. cikk említ, valamint az, hogy a nő tényleg kéjelgés áldozata lett. D. — Arról az esetről, ha valamely asszonyt vagy leányt bordélyházban akarata ellenére visszatartanak, bármily súlyos is különben, a jelen Egyezményben nem lehetett rendelkezni, mert ez kizárólag a belföldi törvényhozásra tartozik. A jelen Zárójegyzőkönyvet a mai napon kelt Egyezmény kiegészítő részéül kell tekinteni, amelynek ugyanolyan ereje, súlya és tartama van, mint az Egyezménynek. 1925. évi XIX. törvénycikk a nőkkel és a gyermekekkel űzött kereskedés elnyomása végett Genfben létrejött nemzetközi egyezmény becikkelyezése tárgyában. 1. §. A nőkkel és a gyermekekkel űzött kereskedés elnyomása végett Genfben 1921. évi szeptember hó 30-án nemzetközi egyezmény az ország törvényei közé iktattatik. Szövege a következő: (Hivatalos fordítás:) Nemzetközi egyezmény a nőkkel és a gyermekekkel űzött kereskedés elnyomása végett, aláírható Genfben 1921. évi szeptember hó 30-tól 1922. évi március hó 31-ig. Albánia, a Német Birodalom, Ausztria, Belgium, Brazília, a Brit Birodalom (Kanadával, az Ausztráliai Commonwealthal, a Délafrikai Unióval, Ujzélanddal és Indiával), Chile, Kina, Kolumbia, Costa-Rica, Cuba, Észtország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Japán, Lettország, Lithvánia, Norvégország, Németalföld, Perzsia, Lengyelország (Dantziggal), Portugália, Románia, Sziám, Svédország, Svájc, Cseh-Szolvákország, áthatva attól az óhajtól, hogy hatásosabb módon biztosítsák a nőkkel és a gyermekekkel űzött kereskedés elnyomását, amelyet az 1904. évi május hó 18-án kelt Meg-