Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

Vállalkozási szerződés. 19 olyan esetben, ha a bíróság a mérnök kamarai díjszabásban megállapított díjtételeket alkalmazhatóknak nem találja, á 93.292/1928. K. M. sz. rendelet 1. §. 3. bekezdése értelmében a mérnökkamara meghallgatása után a díjakat a díjszabástól elérőén állapítja meg: a mérnökkamara vélménye beszerzése nélkül a díjazás mértéke tekintetében határozatot hozni nem lehet. (P. IV. 2412/1933. Gr. XXVII. 669.) Ha a vállalkozó építkezések tervének, költségvetésének elkészítését, az építés ellenőrzését, a leszámolás és felülvizsgálat elvégzését átalányösszegért vállalja el anélkül, hogy megbízása teljesítésének befejezését a maga részéről záros határidőhöz kötötte volna őt az ellenőrzése alatt végzett építkezések bizonyos mérvű elhúzódásának kockázata terheli, az ezen a mértéken felüli károsodása pedig arra ad jogszerű okot, hogy a megbízást nyomós okból felmondhassa; amely esetben — ha a felmondásra a megbízó hibája adott okot — addig kifejtett munkássága után aránylagosan járó munkadíján felül a kikötött munkadíja határai között a megbízótól méltánvos kárpótlást is igényelhet. (P. IV. 6555/1933. Gr. XXVII. 672.) A vállalkozót a kikötött díj — a szerződésben meghatározott eseteken kívül — általános jogszabály szerint csak akkor nem illetné meg, ha a szolgáltatás nem teljesítése a vállalkozó személyében vagy . érdekkörében bekövetkezett okokból állott elő; nem veszti el jogát a kikötött díjra azonban akkor, ha a teljesítés a megrendelő személyében vagy érdekkörében előálló eset következtében válik lehetetlenné; de ilyen esetben a díjban be kell számítani azt, amit a teljesítés elmaradása következtében a vállalkozó költségben megtakarít és amit a felszabadult munkaerejének és a tőkéjének értékesítésével egvébként szerez, vagy nehézség nélkül szelezhetett. (P. IV. '420/1934. Gr XXVÍII. 646.) Az állványzat elkészítése és a vállalkozási szerződés végleges megszűntéig az épülő telek őrzése, — az ott levő vagyontárgyak tulajdonjogára való tekintet nélkül, — oly munkásságnak minősül, amit a vállalkozó nyílván a mű előállítása érdekében fejtett ki. (P. IV. 1663/1934. Gr. XXVIII. 648.) A 93.292/1928. K. M. sz. rendelet intézkedései nem; hagynak fenn kétséget az iránt, hogy a bíróság a rendelet szerinti díjazást kivételesen mérsékelheti, habár a díjazás megállapításánál a kamarai díjszabás a bíróságra egyébként rendszerint kötelező. (P. IV. 2134/1935. Gr. XXIX. 816.) Az állandó bírói gyakorlat értelmében a vállalkozó a vállalat elnyerése végett saját érdekében önként teljesített előmunkálatok (tervek, költségvetések) díjazására külön kikötés nélkül igényt nem tarthat. De ha a megbízó 2*