Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

Vállalkozási szerződés. 17 kötelezett egész díjösszeget megfizetni köteles, hanem csupán az, hogy az alperes cég felperesnek ezért kártérítéssel tartozik. A kárösszeg mennyiségét pedig az egész munkáért megállapított díjösszegnek csupán kétharmadában azért kellett a S. E. T. 65. §-a értelmében megállapítani, mert felperes saját előadása szerint az egész díjösszeg ellenértéke fejében kikötött munkálatokat be nem fejezte és így az egész összeg megítéléséhez jogos igényt nem tarthat. (C. 610/1898.) Jogszabály ugyan, hogy a munkaadó, ellenkező kikötés hiányában, a szükséges és hasznos többletmunka értékét a vállalkozónak megtéríteni tartozik. Minthogy azonban felperes az új terveknek megfelelő költségvetést az alpereseknek elfogadás végett be nem mutatta; minthogy az építkezésnél alperesek.részéről alkalmazott mérnök csak a felperes ellenőrzésére volt hivatva és e korlátolt megbízásnál fogva alperesekre nézve joghatállyal csak e megbízás körében járhatott el; kizárólag abból a felperes által állított körülményből, hogy alperesek vagy megbízottjuk az új tervek szerinti építkezés ellen kifogást nem emeltek, felperesnek a többletmunka iránti követelését jogosultnak annál kevésbé ismerheti el, mert a fellebbezési bíróság tényállása szerint az új tervek szerinti épület ugyanazon helyiségekkel rendelkezik, mint amelyek eredetileg kikötve voltak és az eltérés folytán csupán azok alakja szenvedett részbeni változást; és ezenkívül megállapítást nyert az is, hogy felperes az építkezésben oly hibákat követett el, melyek a ház értékének csök kenését okozzák. (C. 673/1906.) A magyar mérnök és építészegyesületnek, mint magánegyesületnek saját tagjai érdekében szerkesztett díjszabása, a mérnök szakértő bírói díjainak megállapításánál irányadóul el nem fogadható, mert ez ellenkezik a bírónak törvényben biztosított szabad mérlegelési jogával és kötelességével. (Bpesti T. 1076/1906.) Az építő vállalkozó a munka befejezése után a szerződésileg megállapított munkabért követelheti és az építtető a létező hiányok okából csak azt igényelheti, hogy a hiányok helyreállítására szükséges költség összegét a vállalkozó követeléséből vissza, illetőleg megtarthassa. (C. 3772/1909.) Habár a szerződés értelmében az építtető a vállalkozási összeget csak a munka befejezése után köteles megfizetni, a vállalkozó a valósággal teljesített munka ellenértékét előbb is követelheti, ha az építtető az épületet befejezetlenül is átvette és azt használja. (C. 9201/1916.) Mj. Dt. X. 185. Anyagi jogszabály az, hogy a nem ingyenesen vállalt munka díja a teljesítés ellenében kifizetendő; ezzel a jogszabállyal szemben az a körülmény, hogy a vállalkozás tárgyául szolgáló építési munkák akár az építtetőnek, akár a Szladits: Kötelmi .joj? III. 2