Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

14 Vállalkozási szerződés. hogy a vállalkozó magánjogi követelései minden bírói oltalom nélkül ki legyenek szolgáltatva a másik szerződő fél önykényes megállapításainak és határozatainak. (C. 136/1910. Gr. II. 1447.) Ha az építtető az épületet már hosszabb idő óta használja de az épületben mutatkozó hiányokat szakértőileg nem állapíttatta meg: az építési összeg utolsó részletének fizetésére és az óvadék kiadására irányuló kereset időelőttiség okából el nem utasítható, hanem a perben állapítandó meg az építési vállalkozónak a hiányok pótlására irányuló kötelezettsége. (C. 5865/1910.) Anyagi jogszabályt képez: hogyha az előállított mü a kikötött kelléknek nem felel meg, vagy oly hiányban szenved, amely értékét vagy használhatóságát csökkenti, a megrendelő követelheti, hogy a vállalkozó azt, amennyiben aránytalan költség nélkül lehetséges, javítsa ki és a vállalkozónak ebbeli késedelme esetében a megrendelő a mű kijavításáról maga gondoskodhatik s a vállalkozótól a szükséges javítási költség megtérítését követelheti. (C. 322/1913.) Gr. XV. 522. A mii megrendelője a hibás müvet addig, míg a műhiba nincs megszüntetve, átvenni akkor sem köteles, ha a hiba könnyen megszüntethető. (P. II. 2584/1918.) MD. XIII. 16. I. A vállalkozó az épületnek azon hián3raiért, amelyek a szerződési terv és költségvetéstől eltérő építéséből erednek, a kikötött jótállási határidőn túl is felelős. — II. Felelős a vállalkozó azért is, hogy az építkezéshez nem megfelelő anyagot használt még akkor is, ha az építkezésre nem alkalmas anyagot az építtető adta volna és ha az építkezés a terv és költségvetésnek megfelelően vittetett ugyan keresztül, azonban a vállalkozó mint szakértő elmulasztotta a nem szakértő építtetőt a terv hiányaira í'igvelmeztetni. (C. 2634.' 1918. Mj. Dt. XIII.) Ha az építési vállalkozó a nemszakértő építtetőt az építkezési terv hiányaira és az anyag meg nem felelő voltára nem figyelmeztette, a nem megfelelő anyag felhasználásáért felelőssé válhatik, jóllehet az anyagot az építtető adta és az építkezést a vállalkozó a terv és költségvetés szerint vitte keresztül. (Bp. T. 1161/1919.) M. Tára II. 4. Abból, hogy a munka átvétele alkalmával kifogásolás nem történt, nem következik, hogy utólag kifogás nem emelhető s a kifogásolási jog záros határidőhöz kötve nem lévén, a per során történt kifogásolás elkésettnek nem tekinthető. 1581/1919. I. Az a körülmény, hogy a munka teljesítésénél hiányok merültek fel, a megállapított munkadíj iránti követelést időelőttivé nem teszi. — II. A megrendelő köteles az