Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

12 Vállalkozási szerződés. vagy szerződésellenesen teljesíttetett, a munkaadó a hiányoknak a célnak vagy a szerződésnek megfelelő kijavítását vagy a munkabér aránylagos leszállítását vagy a hiányokhoz mért kárpótlást követelhet és a szerződéstől csak akkor állhat el, ha a munka a célnak vagy a szerződésnek megfelelően ki nem javítható, avaay ha a munkavállaló a kijavítást megtagadja. (PHT. 148. sz. 45411807.) Ha a vállalt munka befejeztetett, az a körülmény, hogy a munka teljesítésénél hiányok merültek fel, nem jogosítja fel a megrendelőt arra, hogy a megállapított ár vagy mun-> kadíj ellen időelőttiség okából kifogást tegyen. (PÉT. 147. sz. 18111898.) A munkabéri (= vállalkozási) szerződésre vonatkozó szabályok szerint, ha az elkészített tárgyban helyrehozható hiányok vannak, a megrendelő vagy kijavítást, vagy ennek megfelelő kárpótlást követelhet, amiből következik, hogy nem köteles elsősorban kijavítást követelni, hanem ehelyett a kárpótlást választhatja. (C. 307/1898.) Ha az épület tulajdonosa, akár az építkezési munka rosszasága, akár annak a rendeltetési céljaira meg nem feleiő kivitele miatt, árleszállítást vagy a felmerült hiányoknak pótlása által felmerült készkiadásai beszámítása iránt igényt kívánt érvényesíteni, úgy kötelességében áll, még mielőtt a használatban vételt megkezdte és a helyreállítást foganatosította, mindama hiányokat, amelyek az elkészítés módjából és a kivitel hiányosságából felmerültek, szakértői szemle útján megállapíttatni, mert csakis a használatbavétel és egyoldalú helyreállítás előtti állapot lehet irányadó a mulasztásnak és az ebből eredő hiányok pótlására szükségeltető kiadások mennyiségének megállapításánál. A szakértői szem lének csak ezután leendő foganatosítása, tekintettel arra, hogy egyfelől a hosszabb időn át tartó használat és másfelől az épülettulajdonos által egyoldalúan teljesített helyrepótlások következtében az eredeti állapotban változás állott be, megnyugtató bizonyítékul nem szolgálhatna. Ha a teljesített munkálatok fenntartás nélkül vétettek használatba, úgy az kifogás nélkül átvettnek tekintendő és az átvevő utóbb nem védekezhetik azzal, hogy az a kialkudott árát meg nem éri és nem követelheti a kialkudott ár leszállítását. (C. 871? 1898.) A munkabéri (= vállalkozási) szerződésre vonatkozó általános szabályok szerint a vállalkozó köteles a megállapított feltételeknek megfelelő művet létesíteni és a megrendelőnek rendelkezésére bocsátani és ha abban helyre hozható hiányok volnának, azokat felszólításra a szerződési feltételeknek megfelelő állapotba hozni, aminek elmulasztása esetén a megrendelő kárpótlást követelhet. Ezekből jogszerűen