Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

A tiltott cselekmények általában. 221 2. Tényálláselemek, a) Jogvédte érdek. A városnak csak akkor van joga sikkasztó hivatalnoka ellen kártérítéshez, ha a sikkasztás által maga a város károsodott. De nincs kárigénye, ha csak az adósok károsodtak, de ezek kárigényeiket az elévülési időn belül a város ellen nem érvényesítettek. (P. 1. 4710/1908.) MD. III. 58. A sajtóvétségért a szerző ellen kiszabott pénzbüntetést elsősorban a hírlap biztosítékából kell levonni és a hirlap kiadója a levont összeg megtérítését a szerzőtől pusztán ez alapon nem követelheti, ha őt különben a szerző ellen kártérítési követelés nem illeti. (Bpesti tábla 873/1913. G. sz.) MD. VIII. 61. A jelen perben ügydöntő csak az, vájjon a felperes az alperestől kártérítést igényelhet-e annak az alapján, hogy az alperes a saját ingatlanán a terraszt és postaépületet engedély nélkül és a közigazgatási rendelkezésekbe ütközött módon építtette, hogy ezzel kapcsolatban az ingatlana előtt elhaladó közút területéből foglalt és hogy ezzel a maga házának a homlokzati vonalát az úttesten az alperes házainak a homlokzati vonalánál előbbre vitte. A fellebbezési bíróság szabályszerűen megállapította, hogy a felperest nem illette meg olyan szolgalom, amely az alperest akadályozta abban, hogy a saját ingatlanán volt épületei homlokzati vonalát vagy azok magasságát változtathassa. Ily szolgalom hiányában pedig a felperes nem követelhet az alperestől kártérítést pusztán azért, mert az alperes a sajár telkén építkezve, házának a homlokzati vonalát előbbre vitte. Ennek a megakadályozását gátló magánjogi alapú dologi vagy kötelmi jogosultság hiányában azokat az előnyöket, amelyeket a felperesre kedvező tényleges helyzet véletlen következményeként a felperes azelőtt élvezett, az alperes tulajdonosi jogkörének a gyakorlása körében nem jogellenesen szüntette meg. A felperes pedig, aki az addig reá nézve véletlenül előnyös helyzet fenntartását az alperestől magánjogi alapon nem követelhette, ennek a véletlen helyzetnek a megszűnése okából kártérítést sem érvényesíthet. (P. VI. 4337/1932.) Gr. XXVII. 688. Az 1922:VI. t.-c. 3. §-ának utolsóelőtti bekezdése alapján, tényleges szolgálatba való visszavételre irányuló kérelem teljesítése nem a törvényben tüzetesen felsorolt feltételek megvalósulásának a kimutatásától függ, hanem a törvény csak általános útmutatást ad arra, hogy a döntésre hivatott hatóság az elhatározásánál milyen szempontokat kövessen s az esetenkint hozandó határozat a törvény korlátai között túlnyomóan célszerűségi megfontolásokon és egyéni értékítéleten