Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

A tiltott cselekmények általában. 219 vonatkozó szabályok értelmében, aki a felügyelet gyakorlására, a kirendelt megválasztására vagy az utasításadásra szerződéssel vállalkozott (1720. §. 2. bekezdése, 1721. §. 3. bekezdése), egymásközötti viszonyukban a kártérítés kötelezettsége egészen az utóbbit terheli. Ha e személyeken felül közvetlen tettes is felelős, egymásközötti viszonyukban a kártérítés egyedül a közvetlen tettes kötelezettsége. 1724. §. Az az adós, akit a hitelező tiltott cselekménynyel bírt rá a kötelezettség elvállalására, ennek teljesítését akkor is megtagadhatja, ha a hitelező ellen a tiltott cselekmény alapján támasztható követelése elévült. II. Élő jog. 1. Fogalom. 2. Tényálláselemek. a) Jogvédte érdek. b) Jogellenesség. c) Vétkesség. d) Oksági kapcsolat. 3. Visszaélés a joggal. 4. Vétőképesség. a) Elmebetegség. b) Serdületlenség. c) Múló elmezavar. 4a) Felelős személyek. 5. Felügyelet elmulasztása; gyermek kártétele. 6. Felelősség az ügy ellátásra kirendelt személyért. a) Általában. b) Gazda felelőssége a cselédért vagy szolgáért. c) Fuvarozóvállalat felelőssége a kocsisért. d) Gazdálkodó felelőssége alkalmazottjáért. e) Építési vállalkozó felelőssége alkalmazottjáért. f) Egyéb esetek. 7. Többek által elkövetett tiltott cselekmények. 8. A büntető ítélet (közigazgatási határozat) irányadó Yoltának kérdése. 9. Tiltott cselekmények és a társadalombiztosítás. 1. Fogalom. Jogellenes cselekmény által okozott kár esetén a kártevő teljes kártérítéssel tartozik. (C. 1632/1921.) Ha valaki tiltott oselekménynek tudva válik részesévé, ebből a tiltott cselekményből a maga részére jogokat nem szár-