Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

216 A tiltott cselekmények általában. 1713. §. Idegen állat támadásával szemben kifejtett védekezést a jogos védelem szabályainak megfelelő alkalmazásával kell elbírálni. Idegen dolog megsemmisítése vagy megrongálása nem jogellenes, ha szükséges oly közvetlen veszély elhárítására, amellyel a dolog másnak személyét vagy vagyonát fenyegeti, feltéve, hogy a vagyont fenyegető kárért bekövetkezése esetében a dolog tulajdonosa vagy birtokosa felelős lenne, és hogy ezt a kárt a dolog megsemmisítéséből vagy megrongálásából eredő kár aránytalanul meg nem haladja. Aki azonban a veszélyes helyzetet vétkesen előidézte, a dolog megsemmisítéséből vagy megrongálásából eredő kárért a károsultnak felel. 1714. §. Aki avégből, hogy jogának érvényt szerezzen, a kötelezettől valamely dolgot önhatalmúan elvesz, vagy oly cselekményt, amelyet ez tűrni köteles, ellentállása ellenére önhatalommal véghezvisz, ezzel nem követ el jogellenességet, ha a hatóságtól kellő időben segélyt nem kaphatott és ha önhatalmú fellépése nélkül az a veszély fenyegette, hogy jogának érvényesítése meghiúsul vagy tetemesen megnehezül (jogos önsegély). Ha valaki ily előfeltételek nélkül él önsegéllyel, kártérítési kötelezettségét nem zárja ki az, hogy vétlen tévedésből az előfeltételeket meglevőknek tartotta. 1715. §. Az önsegély alkalmazásában nem szabad a veszély elhárítására szükséges mértéket túllépni. Aki önsegély alkalmazásával dolgot vesz el, annak, ha még nincs végrehajtási joga a dolog elvételére, haladéktalanul végrehajtást vagy előzetes biztosítási intézkedést kell a bíróságtól kérnie. Ha kérelmével késlekedik, vagy kérelmét elutasítják, a dolgot azonnal vissza kell adnia. 1716. §. A sértett beleegyezése nem szünteti meg a személye ellen irányuló cselekmény jogellenességét, ha a sértő a beleegyezést a sértett fogyatékos elmetehetségének, tapasztalatlanságának, könnyelműségének, függő, vagy megszorult helyzetének vagy a nála elfoglalt bizalmi állásának kihasználásával — tisztességtelen befolyással — szerezte meg.