Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

Társaság. 183 ség és a veszteség felosztását rendszerint csak a társaság megszűnése után lehet követelni. Ha azonban a társaság több évre terjed, kétség esetében a számadásokat minden üzleti vagy gazdasági év végén le kell zárni s a nyereséget és a veszteséget fel kell osztani. 1672. §. A társaság nyereségéből a tagokat betéteik tőkeértéke után törvényes kamat, azokat a tagokat pedig, akik egyes tárgyakat használat vagy haszonvétel céljára engedtek át, vagy akiknek hozzájárulása szolgálatokban állott, ennek fejében megfelelő díj illeti. Ha a nyereség e követelések teljes kielégítésére nem elegendő, azokat a nyereségből arányosan kell kielégíteni. A nyereségnek az e követelések kielégítése után fennmaradó részén a társaság tagjai fejenkint egyenlő arányban osztoznak. 1673. §. A társaság veszteségét a tagok betéteik arányában viselik, amennyiben pedig a veszteség a betétek összegét meghaladja, fejenkint egyenlő részekben kötelesek viselni. 1674. §. A társasági szerződés a számadások lezárásának, valamint a nyereség és a veszteség felosztásának szabályaitól eltérhet. Ha a tagok részesedésének aránya csak a nyereség vagy csak a veszteség tekintetében van meghatározva, azt kétség esetében mind a kettőre kell érteni. 5. A társaság megszűnése. 1675. §. A társasági szerződést bármelyik tag felmondhatja, ha időtartamát nem határozták meg. Ugyanez áll, ha a társasági szerződés valamelyik tagnak élettartamára szól, vagy ha a társasági szerződést a tagok kikötött idő eltelte után hallgatólag tovább folytatják. A határozott időre kötött társasági szerződést fontos okból bármelyik tag időelőtt — ha felmondási időt kötöttek ki, ennek megtartása nélkül is — felmondhatja. Fontos ok különösen, ha egy másik tag a társasági viszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos