Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

166 Közösség. megfelelő hányadára viheti át, amely alrészletek az eredetileg terhelt hányadok fejében és azok tulajdonostársai részére különíttettek el. (P. V. 1927/1915.) MD. IX. 264. A vagyonközösség megszüntetése iránti pernek feladata az is, hogy azt a tulajdoni arányt, amely szerint az árverési vételár az egyes tulajdonostársak, illetve hitelezők között felosztandó, amennyiben az vitássá tétetett, határozza meg. (P. 2014/1917.) MD. XII. 10. A vagyonközösség megszüntetése folytán a befolyó vételár a tulajdonostársak között rendszerint a tulajdoni arány szerint osztandó meg, kivéve, ha az egyik tulajdonostárs az általa előállított értéktöbblet megtérítésére bír igénnyel. Ezt az igényt azonban az illető tulajdonostárs korlátlanul csak abban az esetben gyakorolhatja, ha oly árverési vételár éretik el, amely úgy a telek, mint a befektetés által előidézett új épület külön értékét fedezi, vagy meghaladja, de ha az árverési vételár mind a két értéket nem fedezi, az esetben a beruházó tulajdonostárs csak abban az arányban igényelheti az értéktöbblet megtérítését, amelyben ez a többlet az ingatlan egyéb értékével áll. (P. 2014/1917.) MD. XII. 10. I. Nemcsak tulajdonközösség, hanem birtokközösség esetében is alkalmazandó az az anyagi jogszabály, hogy a birtokostársak a közösség fenntartására rendszerint nem kötelezhetők. — II. Abban az esetben, ha a dolog természetben megosztható, s a megosztott részek a célnak megfelelően használhatók, a közös birtokosok közül is bármelyik kérheti a közösség megszüntetését, s az ő aránylagos illetményének megfelelő rész kizárólagos birtokát. (C. 5856/1917.) Mj. Dt. XII. 138. A többek közös tulajdonához tartozó ingatlanra fennálló tulajdonközösségnek az ingatlan vagyon természetben való felosztásával és a megosztott vagyonnak a nyilvánkönyvben való kitüntetésével keresztül viendő megszüntetését célzó perbe rendszerint a telekkkönyvileg érdekeltek vonandók be. — A Kúria kivételesen eltekintett ettől a szabálytól, midőn Ta felek a per során egyezően adták elő, hogy a felosztandó ingatlnn egy részének egy, a perbe nem vont személy telekkönyvön kívüli tulajdonosa és kimondta, hogy az utóbbi személv is perbe vonandó lett volna. (P. V. 5344/1927.) MD XXÍI. 92. Ingatlanra vonatkozó tulajdonközösségnek árverés útján kért megszüntetése csakis az összes telekkönyvi tulajdonosok perbenállásával dönthető el. (P. V. 4256/1928.) MD XXIII 100. Tulajdonközösség megszüntetése iránti perben az összes telekkönyvi tulajdonos perbenállása a felek egyező előadása alapján nem, hanem csakis megfelelő okiratból és nevezete-