Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

154 Megbízás nélküli ügyvitel. pereseket az érettük kifizetett összegnek felperesnek visszafizetésére feltétlenül kötelezni kellett, (C. 2794/1892.) Ha el nem évült közadótartozást cr, kötelezett helyett más fizet ki, a fizetőnek a visszkeresete a kötelezett ellen nem, évül el az 1S83:XLIV. t.-c. 90. §-ában meghatározott öt évi elévülési idő alatt. (70. sz. teljes ülési polg. döntvény.) Az anya a kiskorú gyermekei tulajdonát képező ház kiépítésére fordított költségeinek a gyermekeiktől való megtérítését, ha a háznak kiépítésére a gyámhatóság jóváhagyását ki nem eszközölte s a házat holtig tartó haszonélvezetben tartja, ennek a haszonélvezeti jognak megszűnte előtt éppeu nem s ennek megszűnte után is örököse, esetleg csak azt az értéket követelheti, amellyel az új épület a tulajdonosok használatába jutásakor bírni fog. amennyiben az új építkezés az ő javukra szolgált. (C. 175/1904.) Megbízás nélküli ügyvivő költségei megtérítését követelheti, ha a költekezés a harmadik személy túlnyomó hasznára vált és őzzel gazdagodott, vagy a beavatkozást utólag jóváhagyta. (G. 152/1910.) MD. IV. 210. Az az ügyvivő, akinek eljárása ellen az ügy ura tiltakozott, aki tehát az ügy urának feltehető akarata ellenére járt el, az ügy ellátására fordított költségeinek megtérítését ad ügy urától csak ennek gazdagodása erejéig követelheti. (P. VI. 10911926., PHT. 796.) A megbízás nélküli ügyvivő, ha az ügy ura az ügyvivő eljárását jóvá nem hagyta, a helyette teljesített fizetéseket csak a másik fél alaptalan gazdagodása esetében követelheti. (P. IV. 5245/1929.) Grill XXIV. 685. I. Aki másról súlyos veszélyt hárít el, maga pedig e közben testi épségében vagy egészségében kárt szenved, a megsegítettől jutalmat követelhet, kivéve, ha a veszélyt maga idézte elő. vagy a mentésre kötelezve volt. — II. A jutalmat a bíróság az eset körülményeinek, különösen a veszély és kár nagyságának s a felek vagyoni viszonyainak figyelembe vételével a méltányosság szerint állapítja meg. — III. De a megsegített nem kötelezhető jutalomfizetésére, ha ezzel önmagának vagy azoknak a személyeknek megélhetését veszélyeztetné, akiknek eltartásáról törvény szerint gondoskodni köteles. — IV. Ennek a jogszabálynak az alkalmazását nem zárja ki az sem, ha a megmentett, illetve megsegített a mentést vagy megsegítést ellenezte is. (P. VI. 289/1932. MD. XXVI. 46.) A fiúgyermek taníttatásával tényleg felmerült és az atya helyett az anya által jogainak fenntartásával kifizetett költség megtérítését az anya az atyától a helyette történt teljesí-