Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

MÁSODIK FEJEZET. Megbízás nélküli ügyvitel. I. Javaslat 1634—1646. §§. 1634. §. Aki valamely ügyben más helyett eljár anélkül, hogy arra megbízás alapján vagy egyébként jogosult volna, a magára vállalt ügyet úgy köteles ellátni, amint a másiknak — az ügy urának — érdeke és feltehető akarata megkívánja. 1635. §. A más ügyébe jogosultság nélkül való beavatkozás csak akkor van helyén, ha az ügy ura érdekének és feltehető akaratának megfelel. Az ügy urának akarata, sőt tilalma ellenére is helyénvaló a beavatkozás, ha anélkül az ügy urát terhelő tartási kötelezettségnek vagy oly kötelezettségnek kellő teljesítése maradna el, amelynek elmulasztása a közérdekkel ellenkezik, vagy ha a tilalom erkölcstelen. 1636. §. Az ügy vivő köteles az ügy urát, mihelyt lehetséges, az ügyvitel elvállalásáról értesíteni és az előbbi §. 2. bekezdésének eseteit kivéve — ha a halasztás nem jár veszéllyel — az ügy urának rendelkezését megvárni. Egyebekben az ügyvivő kötelezettségeire a megbízás szabályait kell megfelelően alkalmazni. 1637. §. Ha az ügyvivő az ügyvitel elvállalásakor tudhatta, hogy beavatkozása nincs helyén, az ügyvitelből az ügy urára háromló minden olyan kárért, még a véletlenért is felelős, amely beavatkozása nélkül nem következett volna be. 1638. §. Az ügyvivőnek az ügyvitel elvállalása és az ügy ellátása körüli vétkessége enyhébb megítélés alá esik,