Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

142 Megbízás. értékelés aránya nem nyughatik puszta számtani alapokon és nem vezethet arra, hogy a végzett munka belső értékét többszörösen meghaladóan díjaztassék. (C. 4061/1925.) PJE. 1926. évf. A kikötött ügyvédi jutalomdíj nem jár teljes összegében, ha a kifejtett ügyvédi tevékenység — az eljárás beszüntetése folytán — lényegesen alul marad annak az ügyvédi munkának, amely az ügyek teljes lebonyolításával járt volna s amely a magasabb összegű tiszteletdíjjal honorálni céloztatott. (P. VI. 5716/1925.) MD. XIX. 87. Nincs oly jogszabály, amely az ügyvéd munkájának tételek szerint és valamely díjszabásnak megfelelő díjazását kötelezően írná elő. Jogszabály csak az, hogy az ügyvéd a per tárgyának valószínű értékére és a teljesített munkára figyelemmel, kellő díjazásban részesüljön. (P. VI. 3350/1926.) MD. XXL 17. A turpis causára alapított felperesi támadást illetően, felperes az A :/: alatti okirat érvénytelenségét arra alapítja, hogy az N. :/: alatti okirat tulajdonképpen ügyvédi díjlevél, holott alperes férje nem ügyvéd s ekként a maga részérc ügyvédi díjazást ki sem köthetett. A tényállás szerint alperes férje a felperes megbízásából és részére a legkülönfélébb tevékenységet fejtette ki; már most arra tekintettel, hogy az N. :/: alatti okiratban foglalt díjazás nem az alperes által személyesen teljesítendő perbeli cselekményekért és bíróságok, vagy más hatóságok előtti személyes eljárásért, hanem az N. :/: alattiban felsorolt ügyek elintézésének irányításáért köttetett ki olyképpen, hogy az alperes férje a megállapított 20,000.000 korona ellenében tartozik az esetleges perköltségeket (bélyeg, ügyvédi díj) is viselni; ugyanazért s arra is tekintettel, hogy a fenti irányú tevékenység díjazása nem ügyvéd javára is érvényesen kiköthető, a felperes keresetének a turpis causára fektetett jogalapja sem állhat meg. (C. 4551/1926.) PJE. 1927. évf. Az ügyvédi ténykedések értékelésénél a megbízás tárgya értékének számszerűleg pontos megállapítására csak akkor van szükség, ha az ügyvéd részére százalékos díjazás van kikötve, illetve kötelezve. Ily megállapodás hiányában elégséges annak a vizsgálata, hogy a megbízónak jelentősebb anyagi vagy erkölcsi érdeke fűződött-e azokhoz az ügyekhez, amelyekben a megbízott ügyvéd eljárt. (P. VI. 8468/1926.) MD. XXI. 78. Az ügyvédi kamarai ú. n. irányító díjszabások csak írásbeli kikötés esetében alkalmazhatók, amenyiben előzetes kikötésről van szó. (P. VI. 1416/1927.) MD. XXII. 30. Az ügyvéd díját a pernyerés vagy egyesség esetén befolyandó összeg 10%-ában megállapító díjlevelet a kir. Kúria