Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

Alkuszi szerződés. 97 ben az ügy érdekében elkerülhetetlenül szükséges volt és az alkuszdíjat meg nem haladja, egészen vagy részben térítse meg. 1604. §. Sem alkuszdíj, sem költségmegtérítés nem illeti azt az alkuszt, aki az alkuszi szerződés ellenére a másik fél érdekében is működött. 1605. §. Az aránytalanul magas alkuszdíjat a bíróság az adós kérelmére méltányosság szerint mérsékelheti. Önként megfizetett lejárt alkuszdíj utólagos mérséklését nem lehet kérni. 1606. §. Házasságközvetítésért vagy házasságkötésre kínálkozó alkalom közléséért igért alkuszdijat, valamint az ily közbenjárással felmerült költségkövetelést bírói úton nem lehet érvényesíteni. II. Élő jog. 1. Közvetítés fogalma. 2. Az alkusz kötelességei. 3. Alkuszdíj. a) Általában. b) Az ügylet feltétlen létrejötte. c) Oksági kapcsolat. d) Hivatásszerüség. e) Különös megállapodások. f) Az alkuszdíj mennyisége. g) Az alkusz költségeinek megtérítése. 1. Közvetítés foqalma. 1875.XXXVII. t.-c. (kereskedelmi törvény) 534. §. A kereskedelmi ügyletek megkötésének közvetítése alkuszi ügyletnek, s az, ki ily ügyletekkel iparszerűleg foglalkozik, alkusznak tekintetik. Az ügylet közvetítésével megbízott alkusz még nem tekinthető feljogosítottnak arra, hogy fizetést, vagy a szerződésben kikötött más szolgálmányt átvehessen. A házasság erkölcsi és társadalmi jellegénél fogva köz vetítés tárgyául és ily közvetítésre vonatkozó kereset tárgyául nem szolgálhat. (C. G575/1886.) Az ajánlás magában véve közvetítésnek, mely már fogalmánál fogva szükségszerűen más eayéb ténykedést is feltételez, még nem tekinthető. (0. 1452/1892.) Szladil.s: Kötelmi joj? III. ?