Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)

76 Az eladó szavatossága tulajdonjogának bekebelezésére alkalmas okirat kiállítását óe annak hiányában a vételárat visszatartani jogosult. De ha az akadály nem oly mérvű, hogy a felperes által pótolható ne volna és amely indokolttá tenné a szerződés érvénytelenítését és a felvett vételár vissza térítését, a tkvi teendők pótlására kellő időt kell engedni. (C. 1592/1901.) Jogszabály, hogy a szerződés 'teljesítését ellenkező kikötés hiányában, vagy ha az 'előleges teljesítés magából az ügylet természetéből nem következik, csak a szerződő fél követelheti, alki a szerződést maga részéről teljesítette, vagy legalább is egyidejűleg teljesíteni kész és képes. Ebből következik, hogy az ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződés esetén az eladó a hátralékos vételárt rendszerint csak akkor követelheti, ha a tulajdonjog a vevő javára belkebeleztetett, vagy legalább egyidejűleg bekebelezhető, mert a bekebelezés megtörténtéig a szerződés az eladó részéről teljesítve nincs. Az ezzel ellenkező szerződésbeli kükötós pediig, mint a különben irányadó jogszabállyal szemben kivételes rendelkezés, szorosan magyarázandó. (C. 82/1902.) Ha az eladó tehermentesítési kötelezettségének teljesítésével késedelmes, a vevő a vételár megfelelő részét abban az esetben is Visszatarthatja, ha a szerződés a vételár fizetésének időpontját nnptárszerűleg határozta meg. (Kúria P. V. 7221/1929.) MD. XXII. 184. d) Eladó letételi kötelessége. Valamely ingatlanira nézve határozott vételár kikötése mellett létrejött jogügyletnél az eladó az ingatlanra bejegyzett terhekért rendszerint szavatolni tartozik, hacsak a szerződésben világosan ki nem köttetett, hogy az ingalant terhelő jelzálogos adósságot a vevő tartozik viselni, ill. a vételárt a bejegyzett adósságokra való tekintet nélkül kifizetni, vagy ha az ügylet körülményeiből megállapítható, hogy a felek a vételért nyiivánkönyvtileg bejegyzett terhekre való tekintetted állapították meg, mert ez esetben a bejegyzett terhek magának a vételárnak egy részét képezik. A visszterhes jogügyletek természetéből folyó ezen szavatossági kötelezettség fennállását azonban nem a vevő, hanem az ellenkezőt, vagyis, hogy szavatosság esete nem forog fenn, az eladó tartozik bizonyítani!. Ennélfogva, miíthogy abból a körülményből, hogy a vételár a telekkönyvi állásra való tekintet nélkül1 kifizettetett, a telekkönyvből folyó szavatosságról való lemondás nem következük; az osztrák polg. tkv.-nek az 'Meigl. tvsz. 156. §^a által a tkvi rendt.-sal való egybefüggésónél fogva fenntartott, alperes által idézett 453. %. pedig nem az eladó és vevő, hanem iaz ingatlan új tulajdonosa és a jelzálogos hitelező közötti jogviszonyt szabályozza: alperest, ki a vételért fölvette, az ingatlannak a jelzálogos terhektől való megszabadításáról azonban nem gondoskodott, az ítélet rendelkező részében körülírt tehertételek töröltetésére, ellenesetben a nyúlván könyvileg kitüntetett jelzálogos tehertételeknek megfelelő pénz-