Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)

72 Az eladó szavatossáaa a szolgáltatás Lehetetlenülését az eladónak felróható körülmény okozta s így a vevőnké kártérítéssel tartozik. (P. IV. 4260/1841.) J. H. XVI. 444. 2. A vevő által ismert jogokért való szavatosság. Abból a körülményből, hogy a vevők a szerződés kötésekor tudomással bírtak arról, hogy a megvett ingatlanokat a vételárat meghaladó adósság terheli, helyesen nem vonható le az a következtetés, hogy ők a vételárat a terhekre való tekintet anélkül, feltétlenül kötelezték magukat megfizetni. (I. G. 559/1905.) Dt. 4. f. IV. 265. Ha a vevő tud az utóörökös-nevezésről, az eladás az utóörökös utólagos hozzájárulásától feltételezettnek tekintendő, annak elmaradásáért az elladót szavatosság nem terheli. (P. I. 175/1917.) MD. XI. 131. Az életjáradék oly igény, amely a m. kir. Kúria 39. sz. döntvényében szabályozott adóssági tehertől különböző; a vételkor már belkebelezve volt — tehát nyilvánvaló — ilyen teher egyéb kiJkötés hiányában a vevőre átszáll; e teher megszűnésének igazolására és törlésére tehát az eladó 'alperes csak akikor kötelezhető, ha ezt a kötelezettséget magára vállalta. (1852/11920.) MD. XIV. 13. Annak a vevőnek, aki a szerződés megkötésekor harmadik személynek a vétel tárgyára vonatkozó jogát ismerte, csak az a joga marad meg, hogy a vételár visszafizetését követelje az eladótól, ha a harmadik tőle a tárgyat elperli. Ha azonban az eladó ennek ellenére szavatosságot vállalt, a perfeljegyzés nem állhat útjában annak, hogy a szavatosság az ingatlant elperlése esetére vele ízemben érvényesíttessék. (P. II. 660/1925. és P. V. 6987/1924.) MD. XVIII. 74. Igaz ugyan, hogy általános szabály az, hogy annak a vevőnek, aki a szerződés megkötésekor a harmadik személynek a vétel tárgyára vonatkozó jogát ismerte, csak az a joga marad fenn, hogy az eladótól a vételár visszafizetését követelje, — amemmyiben a harmadik a tárgyat tőle elperli, — ha azonban a szeírződő felek — szerződési szabadságukból kifolyólag — az általános szabályttói eltérőleg másként rendelkeznek, velők szemben az előbb kiemelt általános szabály helyett a szerződéses megállapodás nyer alkalmazást. (C. 2000/1926.) PJE. 1927. óvf. Amennyiben az lingatlan vevője, a szerződés megkötésekor a tulajdonjog bekebelezésének útjában álló akadályt ismerte, az eladóval szemben csak azt igényelheti, hogy laz tőle telhetőleg gondoskodjék a tulajdonjog bekebelezésének útjában álló akadály elhárításáról. (P. V. 6558/1926.) MD. XX. 66. Ha a vevő az adásvételi szerződés megkötésekor ismerte is azokat a telekkönyvti akadályokat, amelyek a megvett ingatlan tulajdonjogának javára való bekebelezését gátolták, ez a tény még