Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)

Az eladó szavatossága sítésre szükséges; birtokbalépése után azonban a viszszatartott összeget bírói letétbe kell helyeznie. A határidő eredménytelen eltelte után a vevő az eladó veszélyére és költségére maga gondoskodhatik a tehermentesítésről. 1379. §. Ha a vétel tárgyát nem leltet tehermentesíteni, vagy a tehermentesítés aránytalan költséggel járna, a vevő a szerződéstől elállhat, vagy a dolog visszaadása ellenében nemteljesítés miatt kártérítést vagy a teher átvállalása ellenében megfelelő kárpótlást követelhet. Oly teher miatt azonban, amely a dolog értékét vagy a vevő céljára használhatóságát csak jelentéktelen mértékben csökkenti, csak megfelelő kárpótlást lehet követelni. Ezek a jogok illetik a vevőt akkor is, ha a késedelmes eladó a vétel tárgyát a neki erre kitűzött megfelelő határidő alatt a tehertől nem mentesíti és a vevőnek a tehermentesítés költségére nincs fedezete. 1380. §. Annak a vevőnek, aki a szerződés megkötésekor a harmadik személynek a vétel tárgyára vonatkozó jogát ismerte, csak arra van joga, hogy a vételár visszafizetését követelje az eladótól, ha a harmadik a tárgyat tőle elperli. Ez a jog sem illeti meg, ha az elperlés veszélye alatt álló tárgyat kifejezetten a saját kockázatára vette meg. 1381. §. Ha az eladott dolog oly időben pusztul el, amikor a kárveszély már a vevőre szállt át, ez a vevőnek a szavatosságból eredő jogait nem szünteti meg, kivéve, ha a jogátruházás kötelezettségének teljesítését kizárólag a dolognak az eladó hibáján kívül bekövetkezett elpusztulása tette lehetetlenné. II. Szavatosság a dolog hiánymentességéért. 1. Általában. 1382. §. Az eladó szavatol a vevőnek azért, hogy az eladott dolog a kárveszély átszállásának idejében hiánymentes.