Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)

56 A vétel általános szabályai egyedi áru az eladó hibáján kívül át nem adható, a vevő az egyedi áru helyett más hasonló árunak átadását az eladótól nem követelheti, hanem csak az előbbi állapotba való visszahelyezést, illetve az adott ellenérték visszaszolgáltatását akkor, ha az egyedi áru átadásának lehetetlensége egyaránt a vevő és az eladó hibáján kívül következett be. (PHT. 107. sz. 137/1898.) Ha a szerződés stzerillnt a felek iközött a vételi ügyliet nem általáblam búzára, hanem alperesnek saját termésére, tehát egyedi árura. nézve és így tulajdonképpen feltételesein jött létre, akkor az átadhatásának (kockázata magát a vevőt is az ügylet meg kötésének idejétől kezdve terheli. (C. DU38/1898.) Oly esetben, amidőn az ügylet a jövendő termésű gabona mint egyedi áru iránt jött létre, eladó a tényleg termett és salját folyó gazdasági szükséglete fedezésén felül mutatkozó memnyiségnél többet nyújtani nem tartozik. (C. 967/1910.) Gr. II. 993A vevő, aki tudja, hogy a termelő saját termésű gabonáját adta el, a gabonaforgalom hatósági korlátozásának idejében csak az eladó termelési és házi szükségletelt meghaladó termésmennyiségre nézve követelheti az eladó részéről a teljesítést. (Rp. VIII. 3363/1916.) PHT. 481. A feleiknek abból a feltevéséből, hogy az arányosítás alatt álló közhelyekből jutandó lillletőségek megállapításiánál a magáin tulajdont képező erdőket is figyelembe veszik, nyilivánvalóam megállapítható, hogy peresfelek a Iközhielyekből jutható illetőségre való jog fellett, nem mint csak várt, hanem mint alperesek magántulajdonát képező erdőnek a fődologtól elválasztható tartozékát képező s vailőíbam létezőnek tekintett oly jog felett szerződtek, mely jognalk a közhelybeli illetőség csak folyományát iképezi s így reménybeli vétel nem forog fenn; amiért is, ha az arányosításnál a magántulajdont képező erdők figyelembe nem vétettek, az eladók az előre felvett vétellárt jutalék arányában visszatéríteni! tartoznak. (10.692/1904.) Bt. 4. f. IV. 46. 16. Egyéb. 1928 : II. t.-c. 7, §. Az uzsoráról és a káros hitelügyletekről szóló 1883 : XXV. t.-c. 22. §-ának első bekezdése úgy módosul, hogy az idézett bekezdésben említett helyiségekben kiszolgáltatott szeszes ital ára iránti követelést bíróság nem ítélhet meg és ily követelést sem az adósnak, sem a jogutódának követelésébe nem lehet beszámítani. Az 1883 : XXV. t.-c. 22. §-ának 2—4. bekezdései hatályukat vesztik.