Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)

22 A vendégfogadós felelőssége pusztulása, vagy megsérülése által szenved, hacsak azt nem bizonyítja, hogy a kárt oly körülmény okozta, amely sem neki. sem házanépének, sem személyzetének fel nem róható. A fogadóba hozottaknak azokat a dolgokat kell tekinteni, amelyeket a vendég a fogadósnak vagy oly emberének, akit átvételükre meghatalmazottnak tarthatott, átadott vagy amelyeket a neki kijelölt helyen vagy a fogadónak a dolog természete szerint erre rendelt helyén elhelyezett. 2. §. A fogadós az előbbi §. alapján minden egyes vendégnek legfeljebb a vendég által fizetett napi szobabér százszorosáig felel; nagyobb összeg erejéig csak úgy, ha a dolgot, minőségét és mennyiségét ismerve, kifejezetten megőrzés végett átvette, vagy ha a vendég nagyobb összeg iránti követelését a fogadóssal szemben nyomban a megérkezéskor írásban közölte, végül ha a kár tekintetében őt, vagy házanépének, vagy személyzetének tagját vétkesség terheli. 3. §. Drágaságokért, értékpapírokért és készpénzért a fogadós az 1. §. alapján csak akkor felel, ha a dolgot, minőségét ismerve, megőrzés végett átvette, vagy a vendégtől kívánt őrizetbevételét megtagadta, vagy ha a kár tekintetében őt, vagy házanépének, vagy személyzetének tagját vétkesség terheli. Erre a felelősségre az előbbi §. korlátozása nem vonatkozik. 4. §. A fogadós e törvényben meghatározott felelősségét kifüggesztett hirdetménnyel vagy más egyoldalú nyilatkozattal sem ki nem zárhatja, sem a törvénytől eltérő más módon nem korlátozhatja. 5. §. Az előbbi §-ok alapján támasztható kárkövetelés elenyészik, ha a vendég a kárt, mihelyt értesül róla. a fogadósnak haladéktalanul be nem jelenti. Ez a szabály nem áll, ha a kár oly dologban esett, amely a fogadósnak a 2. vagy a 3. §. értelmében megérzés végett át volt adva,