Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)

Ajándékozás 177 3. Alakszerűség. Az 1876: XVI. t.-c. hatálybalépte előtt létesített halálesetre szóló ajándékozási szerződés érvényéhez elegendő, ha az két tanú eJLőttemezésével írásban állíttatott ki. (P. 9Í7/1905.) Dt. 4. f. V. 139. Ha a halálesetre szóló ajándékozás nem foglaltatott iköziogyzői okiratba, hanem az ajándékozó a harmadik személy által írt okiratot 2 tanú és a közjegyző előtt aláírta, úgy ezen. ajándékozás érvénytelen, mert sem az írásbeli magánvégrendelot, sem a közvégrendelet kellékeivel nem bír. Az ezen szerződós alapján a megajándékozott javára bekebelezett zálogjog szintén érvénytelen. (4240/1005.) Dt 4 f. VI. 19. A végrendeleti alakszerftségi kellékek nem terjednek ki oly jogügyletekre, amelyeknél a fél halála csak a már vállalt kötelezettség esedékességének időpontjaként szerepel. ÍJf. II. 1732/1939.) MD. XXIII. 72. 4. A megajándékozott jogi helyzete az ajándékozóval szemben. A halálesetre szóló ajándékozási szerződésben kedvezményezett nem hitelező, hanem hagyományos. (P. I. 6368/1912.) MD. VII. 188. Az örökhagyó által közérdekű célra felajánlott bizonytalan lejáratú ajándék biztosítását az illető közcél képviselete az örökhagyó halálával az örökösöktől követelheti. (Rp. I. 7123/1916.) MD. XI. 64. I. Halálesetre szóló ajándékozásnak előfeltétele, hegy a megajándékozott az ajándékozót túlélje. — II. A megajándékozott, más szerződési megállapodás hiányában, a megajándeüozóval szemben a halálesetre szóló ajándékozási szerződésből eredő Jogainak biztosítását az ajándékozó életében per útján nem szorgalmazhatja és az ajándékozó által enmek életében tett vagyonelidegenítést érvényességében meg nem támadhatja. Ez az Optk. 956. §. esetében is áll. (C. 5995/1917. Mj. Dt. XII. 62.) I. A halálesetre szóló ajándékozás esetén a megajándékozott jogi helyzete a szerződési örökösével azonos. Ehhez képest az örökhagyó a megajándékozottnak a szerződésből származó jogát a szerződés tárgyát tevő vagyon elajándékozásával meg nem hiúsíthatta és nem is csorbíthatta. — II. Ha a megajándékozott az örökhagyónak a halála után bárhol található ingó ós ingatlan vagyonát, tehát azt a vagyont tápja ajándékba, amit az örökhagyó hátrahagy, az ilyen értelemben létrejött szerződés is köti az örökhagyót abban a tekintetben, hogy vagyonát a szokásos alkalmi ajándékozásokon túlmenő ajándékozással nem fogja a halála esetére magajándékozott elől elvonni. (P. I. 2959/1933. Gr. XXVII. 653.) Szladits: Kötelmi jog. II Ifl