Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)

174 Ajándékozás lesség durva megsértése esetében az ajándék: a megajándékozott házastársával 6zemben is visszavonható. (P. I. 1376/1919.) MD. XIII. 65. 5. Visszatérítési kötelezettség: mértéke. Jogszabály ugyan, hogy ha az ajándékozó a végbement ajándékozás után olyan szükségben van, amely megélhetését vagy törvényen alapuló eltartási kötelezettségeinek teljesítését lehetetlenné teszi, a megjándékozottól visszakövetelheti az ajándékot annyiban, amennyiben az a hiányzó életfenntartás!, vagy eltartási költség fedezésőre szükséges, az ilyen követelésért azonban a megajándékozott csak a visszaköveteléskor még meglevő gazdagodása erejéig felelős. (P. I. 5283/1935. Gr. XXIX. 800.) Ugyanígy: (P. IV. 4118/1937.) JH. XI. 985., JHMD. IV. 46S. old. Az ajándékozási ügylet hatálytalanítása, esetében az ajándékozás előtti állapot helyreállításának van helye. Ha az ajándékozó a harmadik személytől vett ingatlanokat közvetlenül a megajándékozott nevére irattá s az ebből folyóan a jog szerint nem az ingatlannal, hanem a vételárral tekintendő megajándékozottnak, ez nem akadálya annak, hogy az előző állapot helyreáLlítás.aképen maga az ingatlan ítéltessék meg az ajándékozónak, mert az előbbi állapot a joggyakorlat értelmében helyreállítható az ajándéki összegen megszerzett ingatlan vissz a adásával is, amennyiben a« ajandéki összegnek pénzben való visszatérítése nehézségbe ütközik. Ez a körülmény fennforog, ha a megajándékozott teljesen vagyontalan és ezért a pénzbeli visszatérítésre képtelen. (C. III. 573—1937.) JHMD. IV. 470. old. 6. Visszakövetelés! igény elévülése. Az elévülés szempontjából az> ajándék visszakövetelése iránti jogot az ajándékozónak utébb beállott vagyoni romlásával kell megnyíltnak tekinteni. (P. III. 1988/1937.) JH. XII. 36., JHMD. IV. 467. old. I) A megajándékozott felelőssége a hitelezőkkel szemben. Jogszabály ugyan, hogy olyan átruházási ügylet, amelynél az átruházott tárgynak az értéke túlhaladja a szolgáltatott értéket, a jelentkező értékkülönbözet erejéig rendszerint ajándékozást képes és hogy a megajándékozott — egyéb fedezeti alap niányában — az ajándékozónak az ajándékozás idejében már fennállott tartozására nézve, a hitelező irányában osak az ajándékozott érték erejéig felelős, azonban e jogszabály alkalmazhatásának nyilvánvaló feltétele az, hogy az ajándékozó tartozásának fennállása bíróilag elismertessék s abban elnaarasztaltassék. (C. 367/1902.)