Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)

140 A vétel különös nemei Az elővásárlási jogot a község, illetőleg város a közléstől számított 30 napon belül, az állam pedig 60 napon belül jogosult gyakorolni. Az elővásárlásra vonatkozó elhatározását köteles a község, illetőleg vá­ros a reá nézve megállapított 30 napi határidő alatt az erdőfelügyelőséggel közölni. Ha a megállapított határidő alatt az elővásárlási joggal egyik jogosult sem él, a tag az átruházás te­kintetében szabadon rendelkezhetik. F) Örökség vétele. Nem tilos az az előzetes megállapodás, melyet az érdékeltek reménybeli örökségük felett még az örökhagyó életében létesíte­nek és mellyel az öröklésre hivatottak jövendőbeli örökségüket, vagy ennek egy részét az örökhagyó életében másra átruházzák. Ily megegyezések érvényéhez a törvény semmi különös alakszerű­séget nem követel. (P. I. 692/1910.) MD. IV. 119.) Ugyanígy: (P. I. 1602/1937.) Gr. XXXI. 705. A magyar jog hatálya területén a még meg nem nyilt szülői örökség adásvétele a testvérek s ezek házastársai közt jogérvénye­sen helyt foghat. (Erdélyre 1. osztrák polgári törvénykönyv 879. §-át.) (P. I. 1344/1&10.) MD. IV. 143. A bírói joggyakorlat szerint a meg nem nyilt örökség át­ruházására vonatkozó szerződés csak örököstársafk közt jöhet létre jogérvényesen, eltemben az örökös által az öröklési kapcsolatban nem álló harmadik személy javára tett öröksőgátruházás érvény­telen. (P. I. 3827/19(11.) MD. VI. 134. Ugyanígy: (Szekszárdi törvényszék 4956/1912.; helybenhagyva: Kúria 1333/1913.) Az örökség vevőjére átszáll az örökösnek az a joga is, hogy az özvegyi jog megszorítását kérhesse. (P. I. 4117/1913.) MD. VIII. 170. A gyermekeik a szülő életében egymásközt érvényesen egyez­hetnek meg a szülő halála után rájuík megnyílandó örökrészre nézve s az ilyen megegyezés külön alakszerűséghez kötve nem lévén, szóbelileg ia érvényesen létesíthető. — Ha az egyik testvér az apai vagyonból ráeső részt bizonyos összeg fejében elidegeni tette, az apja halálával azt a vagyont is kiadni kötélies, omvslyet az apa az említett elidegenítés után életében reá ruházott át. P. I. 1739/1917.) MD. XI. 215. Nincs törvényes akadálya annak, hogy az öröklés megnyílta után az örökös örökségét másnak engedje át. (P. I. 174/1935.) Gr. XXVIII. 634.

Next

/
Thumbnails
Contents