Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)

100 Az eladó szavatossága adott el, amelyről kellő gondosság mellett tudnia kellett, hogy annak esiraképessége legalább is kétes, és eszerint a szerződés betöltésénél Ikellő gondossággal nem járt el, az ebből eredő kárért a vevőnek felelős. (5125/1900.) Dt. 3. f. XIX. 115. Szavatosság szőlővesszőért: 1938:XXXI. t.-c. 31. §., 85.000/1938. P. M. rend. 93., 94. §. 10. Együtt eladott tárgyak. Ha együttesen vásárolt egy pár hámos ló közül aiz egyik ló szenved oly hibában, amelyneik esetében a vételi ügylet felbontásának helye van, úgy ez a felbontás a párt képező másik egészséges lóra is kiterjed és az egész véteflli ügylet felbontását vonja maga után. (4706/1904.) Dt. 4. f. IV. 140. Hasonlóan: (P. II. 2348/1917.) MD. XI. 227. Ha az adásvétel tárgya több oly dolog (párban járó ló), ameflyeik az együttes érték szempontjából jogilag- egy tárgynak tekintendők, a vevő elállási jogát csakis a vétel tárgyának egy részére nézve nem gyakorolhatja. (C. 55/1917.) Mj. Dt. XI. 226. 11. Egyéb. A szakértők egyértelmű véleménye szerint azon ruhák, melye/k vételárát felperes követeld, alperes és leánya részére rendeltetésükhöz képest nem voltak használhatók, elitként tehát alperes csak jogával élt akkor, amikor a megrendelésnek meg nem felelő árukat felperesnek visszaküldte és így felperes a ruhák áránaik megfizetését nem 'követelheti. Nem változtat az ügy elbírálásán azon körülmény, hogy alperes akkor, mikor felperesnek a ruhákat viszszaküldte, azok felpróbálását megtagadta és vonalkodott attól is, hogy felperes a ruhák hiányainak kijavítása iránt intézkedjék, mert a szakértői szemle azt is tanúsítja, hogy a ruhákban észlelt hibák nagyobb mérvűek voltak, ámde a vevő nem terhelhető azzal, hogy az ily hibás áruk utólagos kijavítására várakozzék, hanem jogosítva vain a vételi ügyletet felbontani. (C. 33.066/1885.) A könyvkiadó által hiányosan (kiszolgáltatott könyvekért a könyvkereskedő szavatolni tartozik. (C. 967/1887.) A vételi szerződés akfoéut jött létre, hogy az eladó az illető gépet jókarbara tartozik alpereseiknek átadni és hogy az illető gép használhatóságát a hatósági kazánvizsgálat eredménye is tanúsítsa; kövétkezésiképpen, ha ezek a lényeges kikötések teljesedésbe nem mennek, alpereseik maguk részéről a szerződést teljesíteni nem kötelesek, sőt a szerződéstől még akkor is elállhattak, ha a szerződésben esetleg kiköttetett az, hogy a vételi ügylet fel nem bontható, mert az ilyen kikötés nem vonatkozhatilk arra az esetre, ha 'eladó a vétel tárgyának állására vonatkozó lényeges felkötósneik eleget nem tesz. (C. 173/1902.)