Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)

Az eladó szavatossáoo S7 a hiányok mibenlétét csak a perben meghallgatott szakértő állapította meg s cainek véleményéből állapítható meg, hogy az eladási ár majdnem kétszerese volt a valóságos értéknek — a perben előterjesztett árleszállítása kérelem sem elkésettnelk, sem alaptalannak nem tekinthető s ezért az alperes csak a vételkor volt valóságos érték erejéig volt marasztalható. (P. VII. 5375/1932. Gr. XXVII. 053.) I. Ha az eladó a dolognak általa ismert, a dolog használhatóságát és értékét ez ámha vehetően csökkentő, tehát lényeges rejtott hibáit a vevő előtt rosszhiszeműen elhallgatja s ezzel a vétel tárgyának hiánymentessége tekintetében a vevőt megtéveszti, ez a vevőnek a jogügylet érvényéneik megtámadására jogszerű alapot ad. — EL Ez a megtámadási kereset valamely joglemondásra mutató tény bizonyítása hiányában a rendes magánjogi elévülés (32 év) alá esik. (P. V. 01145/1933.) G-r. XXX. 902. A nem kereskedelmi ügyleteknél is alkalmazást nyer az a. jogszabály, hogy aiz ügyletkötő felek egyike sem hagyhatja a másik felet túthosszú ideig bizonytalanságban atekintetben, hogy a mindkét fél részéről már teljesített ügyletből kifolyólag a nem kellő teljesítés miatt kárkövei élést kíván érvényesíteni. Ezért akkor, svaikor a földmívesmapszámos egy géplakatostól cséplőgép-készletét vásárolt és annak átvétele és hibáinak felismerése után több mint 7 évem keresztül nem értesítette az eladót a készlet hibáiról s azok alapján állított használhatatlanságáról, hanem a készletlel rendelkezett s azt tovább eladta, a Kúria úgy találta, hogy a kárigényétől elállottnalk tekintendő. i(P. VII. 337/M38.) JH. XII. 296.. JHMD. IV. 451 old. A Mtk. jav. 1401. §-ának a szavatossági hiány miatt támasztható követelések rövidebb elévülési időtartamára vonatkozó szabályozási tervezetét a bírói gyakorlat még magáévá nem tette. (P. VT. 1558/1940.) M. Tára XXI. 238. A kereskedelmi jogra nézve l. az 1875 : XXXVII. t.-c. 349. §-át. 7. Állatszavatosság, a) Általában. 1923: X. t.-c. az állatforgalmi szavatosságról. (Kihirdettetett az Országos Törvénytárnak 1923. évi február hó 27-én kiadott 4. számában.) 1. §. Aki lovat, szamarat, öszvért, szarvasmarhát, bivalyt, juhot, kecskét vagy sertést elad, az eladott állat hibáiért és egyéb hiányaiért a jelen törvény szerint szavatol. Egyéb állatok tekintetében a szavatosságra vonatkozó általános jogszabályok irányadók.