Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

A szerződések tárgya. tesítse. Ugyanez áll, ha a vesztes a nyerővel létesített megegyezés alapján ily követelés biztosítása vagy kiegyenlítése céljából harmadik személy irányában közvetlenül kötelezettséget vállalt. E jogával a vesztes csak addig élhet, amíg az elvállalt kötelezettséget nem teljesítette. Ha a harmadik személy kielégítése előtt a nyerőt a mentesítésre felhívta, a nyerőtől annak az összegnek megtérítését követelheti, amelyet a harmadiknak fizetni kénytelen. 980. §. A játékból és a fogadásból eredő követelésre az előző §-okban megállapított szabályokat megfelelően alkalmazni kell más oly követelésekre is, amelyeket a törvény bírói úton nem érvényesíthetőnek nyilvánít. Hatóságtól engedélyezett sorsjátékra és kisorsolásra a játékból és a fogadásból eredő követelésre az előző §-okban megállapított szabályok nem terjednek ki. 981. §. Ha a szolgáltatás meghatározása a szerződő felek egyikét illeti, étinek méltányosság szerint kell a szolgáltatást a másik félhez intézett nyilatkozattal meghatároznia. Méltánytalan meghatározás a másik félre nem kötelező. Ha a meghatározás méltánytalan, vagy ha a fél a meghatározással késlekedik, a szolgáltatást a bíróság határozza meg. 982. §. Ha a megígért viszontszolgáltatás terjedelme nincs meghatározva, a meghatározás kétség esetében azt a felet illeti, akinek a viszontszolgáltatás jár. 983. §. Ha a szolgáltatás meghatározása harmadik személyre van bízva, a harmadik személy a meghatározó nyilatkozatot bármelyik félhez intézheti. Kétség esetében azt kell tartani, hogy a szolgáltatást méltányosság szerint kell meghatározni. Ebben az esetben a meghatározás csak nyilvánvaló méltánytalanság esetében nem kötelező; ha a meghatározás nyilvánvalóan méltánytalan, vagy ha a harmadik sze-