Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

36 A szerződések tárgya. Ez a kötelezettség azt a felet, aki a lehetetlen szolgáltatást ígérte, abban az esetben is terheli, ha a lehetetlenséget a szerződés megkötésekor nem ismerte ugyan, de kellő gondossággal ismerhette volna. Nem követelhet kártérítést, aki a lehetetlenséget a szerződés megkötésekor maga is ismerte, vagy csak súlyos gondatlanságból, nem ismerte. 972. §. Törvényes tilalomba ütköző szerződés, amennyiben a törvény mást nem rendel, semmis. Ily szerződést is érvényesen lehet megkötni arra az esetre, ha a törvényes tilalom megszűnik. A tilalomba ütköző semmis szerződés megkötéséből eredő kár megtérítésére ugyanazok a szabályok irányadók, mint az előbbi §. szerint a szolgáltatás lehetetlensége miatt semmis szerződésre. 973. §. A jóerkölcsbe vagy a közrendbe ütköző szerződés semmis. 97Í. §. Semmis az oly szerződés, amellyel valaki jövőbeli vagyonának vagy ily vagyon hányadrészének átruházására vagy haszonélvezettel terhelésére kötelezi magát. Ha ily szerződést meglévő vagyonra kötnek, a szerződés érvényességéhez közokirat vagy hitelesített magánokirat szükséges. 975. §. Semmis az olyan szerződés, amellyel valaki arra kötelezi magát, hogy bizonyos végintézkedést tesz vagy nem tesz, visszavon vagy nem von vissza. 976. §. Semmis az olyan szerződés, amelyet harmadik, még élő személytől várt öröklés tárgyában kötnek. Az örökhagyóval törvényes öröklési kapcsolatban álló személyek azonban öröklési várományuk tárgyában egymással közokiratban még az örökhagyó életében is érvényesen szerződhetnek. Ha az, aki a szerződésben öröklési várományának elidegenítésére vagy megterhelésére vállal kötelezettséget, nem korlátlanul cselekvőképes, a szerződéshez törvényes képviselőjének hozzájárulásán felül a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges.