Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

20 A szerződések alakja. Ha azonban az okirat a szerződésnek törvényszabta érvényességi kelléke, az okiratba, fel nem vett korábbi vagy egyidejű és a megszabott alaknak meg nem felelő megállapodás az okirattál szemben feltétlenül hatálytalan, kivéve, amennyiben az okirat értelmezésére szolgál. Ha pedig az eset körülményeiből az tűnik ki, hogy a felek az okiratba fel nem vett megállapodás nélkül a szerződést nem kötötték volna meg, az egész szerződés semmis. 967. §. Ha a szerződésre a törvény szab meghatározott alakot, a megszabott alak megtartása szükséges a szerződést módosító vagy kiegészítő utólagos megegyezésnek érvényességéhez is, kivéve az olyan megegyezést, különösen az elengedést, a lemondást és a teljesítésre engedett halasztást, amelyet az alaki kellékek szempontjából önálló szerződésnek kell tekinteni. 968. §. Ha a törvény meghatározott alakot szab meg, ez az alak az olyan megegyezésre is irányadó, amely a szerződésnek jövőbeli megkötésére irányul (előszerződés). II. Élő jog. 1. A szerződések alakja általában. 2. Törvényi alakszerűségek. 3. Kikötött alakszerűségek. 4. Megerősítés alakja. 5. Utólagos módosítások. 6. Szó és írás. a) Általában. b) A felek akaratának rneg nem felelő okirat. 7. Konvalidáció. 1. A szerződések alakja általában. 1875 : XXXVII. t.-c. (kereskedelmi törvény) 313. §. Az írásbeli szerződések érvényességéhez elegendő, ha az okmány a kötelezett fél által aláíratik. Ha a felek valamelyike írni nem képes, kézjegyét két tanú aláírásával köteles hitelesíttetni, kiknek egyike által az írni nem képes félnek neve is aláírandó.