Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

Szerződés kötése. 5 3. Ajánlat ée elfogadás. ») Ajánlat általában; ajánlati kötöttség. b) Ellfogadási általában.. c) Módosított ellfiogialdás; új ajánlat. d) Megkésett elfogadás. e) Ajánlat távollevők közt. Képviselet. Távirat. f) Sorsjegyvétel. 4. Árverés. 5. Ideiglenes- szerződés ős előszerződés. 6. Jóváhagyás. 7. Megrendelések gyűjtése. 1. Szerződés kötése általában.1) Mlmtilioigy a1 szerződést a felieknek egységesen történt ügj'eleti akaratkijelentése alkotja és így az arról felvett okirat ama szerződésnek csupán bizonyítéka, ennélfogva teljes hitelt érdemlő alakban kiállított okirat mellett einos kizárva annak lehetősége ós bizonyítása, hogy az illető okirat tartalmilag valótlan, illetve nem tartalmazza a feleknek egységesen történt ügyleti akarat-kijelentését és hogy más volt a feleknek egységesen történt akaratkijelentése. (278/1900. IX. 12.) Dt. 3. f. XIX, 120. Nincsen olyan jogszabály, hogy a hirdetés iránitii rendelés létrejöttnek csak aikkor teikinthető, ha a felek a hirdetés szövege iránit részletesen megálliaopodualk, aanibőiL önként Ikövetlklezik, hogy a szöveg részletes1 megállapítása nélkül tett hirdetéisi-megireinidlelliés is kötelező s nem. válik hatálytalanná pusztán azért, mert a hirdetés szövege a közzétételi előtt a megrendelővel nem közöltötök. (Keresik és Váltótvszék 1000. XII. 1. E. 330.) Dt. 3. f. XIX. 207. Ha az írni és olvasni tudó személy az okiratot aláírja, akkor az ellenkező bizonyításáig az vélelmezendő, hogy az aláírt okirat tartalma az ő akaratának megfelel és az akaratnyilvánítás nemcsak kifejezett szavakkal, hanem oly tényekkel is történhetvén, amelyek az akarat iránt kétséget fenn nem hagynak; oly esetben, amikor az ügyletről okirat állíttatik ki, maga az okiratnak az aláírási ténye is már magában foglalja az 'akaratnyilvánítást. (Kúria I. C!. 116/1003.) Dt. 3. f. XXIV. 194. A szorződés létrejön, ha a felek a szerződés lényegéhez tartozó összes pontokra nézve megegyeztek. (P. V. 577/1017.) MD. XI. 183. A szerződés Lé'tirejöttélbez' aiz szükséges, hegy a feliek mindeti poüitbam, amely ia szerződés lényegéihez tairtozik, megegyezésre jussanak. Ez iái szabály az egy©sséga*e is áll, mert, lényegileg az is szerződés. (K. 1937. júm 23. — P. IV. 2337/1037. Grill XXXI. 611.) I. Ahhoz, hogy szerződés kötésére irányuló megállapodás joghatályos Legyen, szükséges, hogy abban a megállapodást lédesítfi ') L. alább a II. fejezetet is.