Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

Kötbér. 169 Alperes üzletét eladván felperesnek, kötbér terhével kötelezte magát arra, hogy az illető üzletágában.' bizonyos területen semmiféleképpen nem fog dolgozni. Kimondatott, hogy alperesnek az az eljárása, meliy szerint a kérdéses árukra nézve a tiltott területről kapott megrendeléseiket nem küldte vissza a megrendelőhöz, hanem egy másiiik kereskedőhöz küldte, egymagában a tiltott üzletágban való tényleges ügyködés, illetőleg „dolgozás" fogalmát ki nem meríti. (1903. júná'us 16. 1510.) Dt. 3. f. XXV. 50. A vevő kötbérhez való igényét el nem veszti azáltal, hogy sz áru számítására megállapított határidő végéig várakozott, hogy utólagos teljesítésre újabb határidőt adott és ennek eltelte után ia teljesítést fogadott el. — A vevő, akinek kötbérkövetclése merült fel, ennek fedezésére a vételár egy részét jogszerűen tarthatja vissza, anélkül, hogy ezzel szerződésszegőnek volna tekinthető. A kötbérhez való jog a vevő részéről az eladó ellen ennek késedelmes szállítása miatt nem ér vényes íthető akkor, ha megállapodásukhoz képest a vevőinek ahhoz való joga megszűnőik abban az esetben, ha viszont a további vevő is neki a bírságot elengedi és utóbbi a vételárból nem bírság, hanem a vevő terhére másoktól magasabb vételáron beszerzett áru árkülönbözete címén tett levonást. — Habár a K. T. 273. §-a kétség esetében a kötbér összegét meghaladó kártérítéshez való Igényt ki nem zárja, a kötbér mégis a kárköveteléssel, amelynek előfeltétellé a szerződés nem teljesítésével való összefüggés, jogilag nem azonosítható. (C. 113'1905.) A vételi szerződésben felvett az a kikötés, hogy vevőik meghatározott kötbér terhe alatt el vannak tiltva attól, hogy a megvett birtokterületen a megnevezett lakosoknak utat engedjenek, nem terjedhet ki arra az esetre, ha a vevők a megvett ingatlan termését ilyen lakóknak eladták s ez a termést a birtokról' elszállította. (C. 569/1905.) Aki a parcellázandó teleik átadására kötbér mellott kötelezto magát, de ennek toljesítését megtagadja, nem vétkes, ha a város a felek állal tervezett telekfelosztást és uitcanyitást egyáltalán nem engedélyezte. E határozat fellebbezésének elmulasztása erre vonatkozó kötelezettségvállalás hiányában szintén nem állapítja meg a vétkességet. (P. IV. 4209/1907.) MD. II. 156. Ha az építtető a vállalkozónak az építési véghatáridő bo nem tartása után a végleges átadásra újabb határidőt engedett és csak késedelemből eredt kártérítés iránti jogát tartotta fenn: a véghatáridő be nem tartása esetére kikötött kötbért nem érvényesítheti. (P. VIII. 3073/1914.) MD. IX. 244. A visszalépés esetére kikötött szolgáltatást a Kúria kötbérnek minősítette, minthogy a vevő a vételárra és az ingatlant terhelő jeílzálogos tartozás kamataira fizetést teljesített és a visszalépési jog gyakorlása időszerűleg meghatározva neon volt. (0. P. V. 7186/1029.) MD. XXIV. 187.