Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

Kötbér. 167 Iczotit kötbér lefizetése a teljesítési .követelést csaik akkor szünteti meg, ba a feliek alkiaraita világosan 'erre irányult. Ellenkező esetben, tehát akkor is, ha a (felek laikairata csak kétséges, a teljesítés és kötbér 'együtteseiül köveiteillheitő. Ezért olyan 'esetben, amikor a szolgálati szerződésibe foglalt és kötbérrel biztosított versenytilailmat szegte meg a munkaadó üzletéhez hasonló üzlet nyitásával a kilépett alkalmazott. A Kúria őt az üzlet megszüntetésén felül kötbér fizetésére is kötelezte. (P. IV. 4212/1937.) JH. XI. 936. JHMD. IV. 337. old. h) Óvadék és kötbér. Nem ütközik az általános jogelvekbe, hogy a szerződési kötelezettségeik biztosítására letett óvadéknak kötbér jellege szerződésileg kiköttessék. (C. 44/1898.) Az óvadék és kötbér közötti különbség csupán az, hogy míg előbbi a szerződő fél által okozható kár megtérítésének biztosítására, addig az utóbbi a szerződés teljesítésének a biztosítására szolgál. Olyan törvényes intézkedés pedig, amely egy és ugyanazon érték által mindkét érdek biztosítását kizárná, nem létezvén, a szerződő felek kétségtelenül jogosítva vámnak egy és ugyanazon összeget óvadék és kötbér jellegével felruházni. (5793/1901.) Dt. 3. f. XXIII. 88. Azt, hogy a szerződésben foglalt kötelezettségek biztosítására óvadék adatik, nem azt jelenti, hogy a szerződés bármely pontjának megszegése esetében az albérletbe adó jogosult ezt az óvadékot magának kötbér gyanánt megtartani, hanem csak azt, hogy azokat a szolgáltatásokat, melyeknek teljesítését a felperes a szerződés ellenére elmulasztotta, a bérlő terhére és az óvádék kiegészítésének .kötelezettségévei a bérbeadó 'teljesítheti. — Nincs azonban kizárva annak a lehetősége sem, hogy a szerződő felek az óvadéknak a kötbér jellegét adják, ennek azonhan kifejezetten kell megtörténnie. (P. II. 3901/1911.) MD. VI. 133. i) Kamat és kötbér. Késedelmi kamat és kötbér egy és ugyanazon perben meg nem ítélhető, hanem a kettő közül csak az egyik, és pedig az, mely a hitelezőre nézve előnyösebb, azaz, amely a másiknak összegét meghaladja. (C. 7319/1876.) Kötbér után kamat egyáltalán nem jár, tehát még a kereset beadásának napjától kezdve sem. (Lfi. 12.169/1877.) Kötbér utáni kamat egyáltalában nem jár, tehát az a kötbért képező koreseti tőke után még a kereset beadásától sem ítélhető meg. (C. 217/1891.) Minthogy a kötbér nem kártérítési jellegű, hanem jogszabály szenimt az elvállalit teljesítési kötelezettség biztosítására szolgál és az 1877:VIIiI. t.-c. nemcsak a kölcsön, hanem egyáltalában a kész-