Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

162 Szerződést megerősítő melléhkikötések. A felperesek, amilkor az italmérési engedély alperes részére megszerzésének kieszközlésére vállalkoztak, olyan kötelezettséget vállaltaik magukra, amelynek teljesítése nem ő tőlük függött; az ilyen kötelezettség vállalásának nem lehet olyan jogi hatályt tulajdonítani, melynél fogva nem teljesítés esetében kötbér vagy kártérítés meg ítéléss ének volna helye. (C. 2880/1911. Gr. XIV. 276.) Nem ütközilk a jó erkölcsökbe az olyan kötbérkikötés, amelynek bár az a célja, hogy azt, kinek javára a kikötés szól, a feltételesen kötelezettnek meghatározott város területén kifejthető üzleti versenyétől megszabadítsa, de a Ikö telezettnek boldogulását méltánytalanul és jelentékenyen meg nwn Nehezíti. (C. 5162/1916.) d) Kötbér követelésének feltételei. A kötbér, mint a szerződés teljesítésének biztosítására megállapított összeg, kár fenmfoirgása nélkül is követelhető. (C. 4428/1889.) Az állandóan toövetctt bírói gyakorlat szerint a kötbér nam követelhető, ha a késedelem a jogosított ténykedésre is vezethető vissza, vagy (ha teljesítés véletlen baleset miatt vált lehetetlenné, avaigy ha a teljesítés minden fenntartás nélkül elfogadtatott. (C. 29/1900.) Az állandóan követett bírói gyakorlat, de tételes törvény, nevezetesen a K. T. 275. §. rendelkezése szerint is a szerződésszerű teljesítésbem tényleg történt késedielem jogilag számításba nem vehető, illetve kötbér nem követelhető akkor, ha a teljesítés vélelem baleset, tehát erőhatalom vagy a hitelező hibája, tehát ténykedése miatt vált lehetetlenné. (C. 47/1900.) A szerződő fellek a szerződés feltételeit szabadon szabályozhatják, érdekeik megóvása végett tilalmakat állapi thatnalk meg és ezeknek szoros megtartása végett, azok megszegése esetén a vétkes felet kötbér fizetésére kötelezhetik, mely kötbér a tilalom megszegése esetén már ai szerződési kikötés alapján követelhető, tekintet nélkül' arra, vájjon a szerződésileg megállapított tilalom megszegése által aj szerződő fél valódi érdeke megsértetett-e vagy sem? mert a kötelezett fél a szerződésben kikötött tilalmat még ahbam az esetben som jogosult megtörni, ha az nem volna is szükséges annak az érdeknek megóvására, amely érdek megvédése végett kiköttetett. (C. 321/1902.) A kötbér követelésére vonatlkiozé jog szorosam magyarázandó s kötbérre csak az a szerződő fél tarthat igényt, kit a szerződésnek teljesítése körül éppen semmi mulasztás nem terhel. (8578/11902.) Dt. 3. f. XXlV. 156. A kikötött kötbér ellen a vállalkozónak vis majorra alapított kifogása elvetendő, ha alvállalkozóinak mulasztásáról van szó, mert ezeknek, akár vétkes, akár véletlen mulasztásai semmiféle vonatlkozásban sem minősíthetők balesetnek. A kötbér nem