Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

Szerződés harmadik személy javára. 143 arra terjedhet lei, amiiről a képviseltnek tudomása volt. (K. 1935. szept. 12. — P. EL 1711/1935. Girlilfl! XXIX. 740.) A meghatalmazás nélkül kötött ügyiéit csak a Jóváhagyás ©aetéri'válik hatályossá. (P. IV. 5631/1937. JH. XII. 175., JHMD. IV. 34£L. old.) V, ö. 1875.-XXXVIL t.-c. (kereskedelmi törvény) 52. §. 7. Önszerződés. I. Az öns'zerzó'idiést, vagyis iH'zt, hogy a meghatalmazott a meghatalmazó nevében önmagával kössön szerződést, az újabb jogfejlődés iés így anyagi jogunk is elismeri oly eseteikben*, amidőn a meghatalmazó érdeksérelme ki van zárva. — II. A meg nem engedett önszerződés meghatalmazás nélkül kötött ügyletszámba megy. Az ily ügylet pedig nem semmis, hanem csak megtámadható ügyletnek minősülvén, az az ügy ura részéről utólagosan jóváhagyható, ami a méghatalmazás eredeti hiányát orvosolja. (K. 1934. nov. 20. — P. IV. 3C60/1934. Grill XXVHI. 569.). NYOLCADIK FEJEZET. Harmadik személy javára kötött szerződés. I. Javaslat 1037—1049. §§. 1037. §. Oly szerződés alapján, amellyel az egyik fél — az adós — a másikkal — a kedvezményezővel — szemben harmadik személy részére teljesítendő szolgáltatásra kötelezi magát, a harmadik személy — a kedvezményes — közvetlenül van jogosítva, ha a felek ily szándékkal kötötték meg a szerződést. A feleknek ily szándéka mellett szól a vélelem, ha a kedvezményező azzal, hogy a szolgáltatást a harmadik személy részére kötötte ki, felismerhetően ennek érdekéről vagy egyúttal erről is akart gondoskodni. 1038. §. Amíg a kedvezményező a kedvezményest a javára kötött szerződésről nem értesíti, kétség esetében ő rendelkezik a kedvezményes jogáról.