Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

Képviselet. 131 HETEDIK FEJEZET. Képviselet. I. Javaslat 1021—1036. §§. 1. Általában. 1021. §. Oly szerződés alapján, amelyet valaki mint másnak képviselője, ennek nevében képviseleti jogának határai között köt, a képviselt van jogosítva és kötelezve. A képviselői minőséget külön kifejezni nem szükséges, ha a körülményekből felismerhető. 1022. §. A képviselőnek a szerződés megkötése körüli vétkességéért a, képviselt a másik félnek felelős. A kiskorúak és a gondnokság alá helyezettek törvényes képviselőire ez a szabály nem áll. 1023. §. Aki a szerződés megkötésekor nem teszi felismerhetővé, hogy másnak nevében, vagy hogy kinek a nevében jár el, a szerződés alapján maga van jogosítva és kötelezve. Ha azonban a szerződést a képviselt részére kötötte, vagy a közte s a képviselt között fennálló jogviszonynál fogva ennek részére volt köteles megkötni, vagy ha a másik félnek a szerződésszerű ellenértéket a képviseltnek vagyonából szolgáltatta: a szerződés alapján a másik fél ellen támasztható követelést a képviselőnek a képviselthez való viszonyában s az előbbinek hitelezőivel szemben engedményezés nélkül is a képviselt fél követelésének kell tekinteni. 102i. §. Korlátoltan cselekvőképes személy, mint másnak képviselője hatályosan eljárhat. Ugyanez áll a tizenkét évnél fiatalabb gyermekre, ha a szükséges értelmes akaratéihatározásra képes. 1025. §. A szerződési akarat hiányainak hatását a szerződés érvényességére oly szerződés esetében, ame9'