Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

120 A szerződések értelmezése. Akarathiánjjok. eljárás egyidejű megindítása nélkül) megtagadtatik. (P. V. 3S01/1912.) MD. VII. 185. Nem tekinthető kényszer hatása alatt létrejöttnek a különélő házastársak vagyonjogi viszonyait szabályozó iszerződés azon az alapon, hogy a feleség ia különélés alatt életfenntartás nélkül volt s ezért jövőbeli férjhezinenetelében akadályozva volt. (P. 857/1913.) MD. VII. 1CG. Nem fcrog fenn lelki kényszer, hia az apa súlyos anyagi helyzetére utalássail a gyermek érzületére ható rábeszéléssel bírta rá gyermekét, hogy anyai örökségéről az apa javára lemondjon. P. I. 3518/1921.) MD. XV. 69. Ha a nő a kilátásba helyezett botrányos házassági bontóper lefolytatásától vaíló félelmében fogadott el a férj kezdeményezésiére oly ügyletet, mely életviszonyaira és gazdasági helyzetére nyilván káros, úgy a mő a fékjének eme jogellenes magatartásával okozati összefüggésben álló lelki kényszer folytán korlátolt akaratolhatározással elfogadott okiratot megtámadhatja. (III. 734/1924.) MD. XVII. 61. (I.) Az, hogy a lemondóknak házépítés végett pénzre volt szükségük, még nem hozta őket oly kényszerhelyzetbe, amelynél fogva nyilatkozatukat megszorult helyzet felhasználásával kicsikart jognyilatkozatnak lehetne tekinteni. (P. I. 5953/1925.) MD. XX. 58. Ha a féli a részéről lelki kényszer miatt érvénytelenítt/etni kért megállapodás értelmében a másik fél részérő]/ neki kikötött vagyoni juttatásokat olyan időben, amikor az általa vitatott lelki kényszer már nem áldott fenn, elfogadta és megtámadási keresetét is e teljesítések elfogadásától számított négy esztondő eltelte után adta be: a szerződést utólag jóváhagyottnak kell tekinteni. (P. III. 607471926.) MD. XX. 19. 7. Színlelt és burkolt ügyletek, a) Színlelt ügyletek. A színűiéit jogügylet érvénytelenségi okot csak annyiban képez, amennyiben a szerződésre lépett felek között éppen semmi jogügylot sem jött létre, elleneseiben az a jogügylot nyer érvényt, melyre a felek akarata irányozva volt. Nem érvényteleníthető tehát a szerződés azon az alapon, hogy az A) a. a szerződő felek akaratának meg nem felel, hanem az érvénytelenítésire irányzott kereseti kérelem a létrejött valódi jogügylet szempontjából bírálandó el, ez a valódi jogügylet pedig, noha a vagyonátruházás szülő és gyermek közötti eltartás kötelezettségével jött létre, ajándékozást képez, mert az eltartás nem alperesok vagyonából, hanem az átruházott vagyon jövedelméből volt kiszolgáltatandó. (C 1438/1891.) Az a körülmény, hogy valamely jogügyletről okirat állíttatik ki. és hogy az okiratban foglalt cselekmények tényleg létesíttettek,