Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

114 A szerződések értelmezése. Akarathiányok. Nem htivatkozhatik megtévesztésre az az ügyletkötő fél, aki — bár a szóbamforgó tényekről hit édes tudomással bíró községi jegyzőtől értesült a való tényállásról, — ezt az 'értesülését a másik fél előtt az ügykötéanél fed nem említette. (P. VI. 2432/1928.) MD. XXII. 75 . I. Az anyagi jog szerint az a fél, akit a vele szerződő fél, akár a szerződés tárgyára, akár a szerződéssel kapcsolatos valar mely körülményre akként téveszt meg, hogy a tévedés a szerződésnek vagy a szerződéskötésre irányuló akaratéi-határozásnak a lényegét érinti, megtámadhatja a kötött szerződés érvényességét. — II. A közfelfogás budapesti bérházakra vonatkozó adásvételügyleteknél a bérjövedelmezőséget, a jelzálogos teher alól való nientesíthetését, végül a nagyobb forgalmi értéket képviselő beltelkeknél a terület nagyságát is, a szerződés tartalmát érintő oly fontos körülményeknek tekinti, amelyeknek a vevő fél elhatározására döntő hatásuk van. (1933. aug. 31. — P. V. 2490/1933. Grill XXVII. 568.) 5. Illetéktelen befolyásolás. (V. ö. Kizsákmányoló szerződés e. alatt a Szerződések tárgya c. fejezetben Jogtalan erkölcsi kényszer miatt megtámadható a házassági szerződés, ha a férfi csak annak aláírása ellenében volt hajlandó feleségül venni a nőt, akit elcsábított és évekig házassági ígérettel hitegetett. (1563/1914. P. I.) MD. IX. 52., Grill XVI. 746. Megtámadható az aránytalanul magas ügyvédi jutalomdíj iránti szerződés, melynek megkötésére az ügyvéd a felet feldúlt lelkiállapotának kihasználásával bírta rá. (iP. VI. 2736/1914.) Grill XVI. 747., MD. IX. 78. A kényszer csakis abban az esetben teszi érvénytelenné a jogügyletet, ha a kényszer közvetlen -és olyan, amely a kényezerítettben a fenyegetett hátrány bekövetkezése iránt alapos félelmet kelteni alkalmas. Jogszabály, hogy ha valaki más tapasztalatlanságának, könnyelműségének, értelmi vagy jellembeli gyöngeségének, alárendelt, függő vagy megszorult helyzetének, vagy a nála elfoglalt bizalmi állásának felhasználásával azt szándélkoean arra birja reá, hogy valami oly szerződést kössön, amelyből ő vagy harmadik személy a másiknak jelentékeny kárával igazolatlan vagyoni előnyt szerez, a másik fél (a károsított) választása szerint, vagy a szerződés felbontását, vagy a szerződéssel elvállalt kötelezettségének vagy a tehernek a méltányossághoz képest való leszállítását követelheti. A teljesítőképesség csakis a jogügyletből folyó kötelezettségen alapuló teljesítmény kikényszerítésénél (végrehajtásánál) játszik szerepet, a jogügylet érvényét és hatályosságát azonban semmikép sem érinti. (C. 1094/1919.)