Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)

40 Kőzőzállítási szal>ályrendelct. 42. §. 8. pontot is). Nem követelhető továbbá bánatpénz az állami gyáraktól sem, ha a törvényhatóságok és községek stb. részére szállítások és munkálatok iránt ajánlatot tesznek. Az az ajánlattevő, aki a pályázat tárgyát képező árut a pályázatot hirdető hatóságnak a kihirdetés idejében még szállítja, szerződése alapján letett biztosítékát (cautio) bánatpénzül lekötheti, feltéve, hogy nincs olyan mérvű kötelezettsége, amelynek biztosítására annak egész összege kell, hogy szolgáljon. Ezt azonban ajánlatában — a kérdéses biztosíték letételére vonatkozó adatok (összeg, pénztár, rendeletszám stb.) pontos közlése mellett — határozottan kijelenteni tartozik. A bánatpénzt az ajánlathoz csatolni nem szabad, hanem mindenkor a bánatpénz letételét igazoló nyugtát, vagy annak közjegyzőileg hitelesített másolatát, esetleg a bánatpénz összegéről szóló postai feladóvevényt, vagy a postatakarékpénztári befizetést igazoló csekk-szelvényt kell az ajánlathoz csatolni. A letétnyugta csatolása nem követelhető azoktól, akik a bánatpénznek a hivatallal egyetértő módon való lekötését legkésőbb az ajánlatok felbontásakor igazolják (L. 28. §. d) pont.). A bánatpénz készpénzben, vagy biztosítékképes (L42. §. 8. pont) értékpapírokban teendő le. A készpénz után a hatóság kamatot nem fizet. A készpénz azonban megfelelő értékű biztosítékképes értékpapírokkal bármikor kicserélhető. Az értékpapírok kamatszelvényeit esedékességük időpontjában kívánatra ki kell adni, feltéve, hogy a letét letiltva nincs. Bánatpénzül legfeljebb 15.000 P erejéig azon hazai pénzintézetek betétkönyvei is elfogadhatók, amelyek az illető törvényhatóság vagy község pénzeinek elhelyezésére törvényszerűen kijelöltettek, vagy amelyeknek értékpapírjait a pénzügyminiszter biztosítékképeseknek elismerte, feltéve, hogy az illető pénzintézet igazgatósága a betétkönyvre vezetett záradékban kijelenti, hogy a könyvben lévő betétösszegre nézve kielégítési igényt nem emel, és tudomásul veszi, hogy ez összeg bánatpénzül szolgál az